Befogadó nyilatkozat albérlethez: szabályok és minta 2026-ban

A sikeres lakásbérlés vagy költözés egyik legfontosabb közigazgatási lépése a lakcím bejelentése, amelyhez az esetek többségében egy szabályos befogadó nyilatkozat szükséges. Akár állandó lakóhelyet, akár ideiglenes tartózkodási helyet létesítesz, a hivatalos ügyintézéshez, a háziorvosi ellátáshoz, a helyi parkolási engedély kiváltásához vagy a családi adókedvezmény igénybevételéhez elengedhetetlen, hogy a lakcímed a valóságot tükrözze. A magyar jogszabályok értelmében minden állampolgár köteles a tényleges, életvitelszerű lakóhelyét bejelenteni a hatóságoknál.

A gyakorlatban a lakcímbejelentés körüli bizonytalanság gyakran komoly feszültséget szül a bérbeadók és a bérlők között. Sok ingatlantulajdonos tart attól, hogy ha hozzájárul a bejelentkezéshez, a bérlő tulajdonjogot vagy felmondhatatlan lakáshasználati jogot szerez, vagy jogi úton lehetetlenné válik a lakás kiürítése egy esetleges nemfizetés esetén. Ezzel szemben a bérlők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy az érvényes, két tanúval ellátott bérleti szerződésük már önmagában feljogosíthatja őket a lakcím bejelentésére, külön nyilatkozat nélkül is.

Ebben a részletes útmutatóban tisztázzuk a 2026-ban hatályos jogszabályi hátteret, a szállásadói hozzájárulás formai és tartalmi követelményeit, valamint lépésről lépésre bemutatjuk a személyes és az elektronikus lakcímbejelentés folyamatát. Cikkünk végén egy azonnal felhasználható, jogilag hiánytalan mintát is találsz.

Mi az a befogadó nyilatkozat, és mikor van rá feltétlenül szükség?

A befogadó nyilatkozat (hivatalos jogi megnevezéssel: szállásadói hozzájárulási nyilatkozat) egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelyben az ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy egy megjelölt személy az ingatlan címét lakóhelyeként (állandó lakcím) vagy tartózkodási helyeként (ideiglenes lakcím) bejelentse a lakcímnyilvántartásba.

A polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) értelmében a lakcímbejelentéshez minden esetben szükség van a szállásadó hozzájárulására. Ez a dokumentum igazolja a hatóság felé, hogy a bejelentkező nem önkényesen, hanem az ingatlan használatára vagy birtoklására jogosult személy engedélyével létesít ott lakcímet.

Külön befogadó nyilatkozat magántulajdonú lakásba történő bejelentkezéskor az alábbi esetekben elengedhetetlen:

1. Családtag vagy élettárs befogadása: Ha a tulajdonos a rokonát, partnerét vagy barátját fogadja be az ingatlanba bérleti szerződés kötése nélkül (szívességi lakáshasználat).
2. Szóbeli bérleti megállapodás: Ha a bérbeadó és a bérlő nem kötött írásbeli bérleti szerződést (noha a bérleti jogviszony írásba foglalása törvényi kötelezettség, a lakcímbejelentéshez ebben az esetben külön nyilatkozat kell).
3. Nem teljes bizonyító erejű bérleti szerződés: Ha a bérleti szerződést a felek megkötötték, de azon nem szerepel két tanú aláírása és adatai, vagy nem foglalták közokiratba.
4. Hiányos bérleti szerződés: Ha a bérleti szerződésben a felek nem tértek ki a lakcímbejelentési jogra, és a hatóság külön szállásadói hozzájárulást kér a Lakcímbejelentő lapon.

Fontos megkülönböztetni a lakóhelyet és a tartózkodási helyet:

• Lakóhely (állandó lakcím): Az a lakás, amelyben a polgár életvitelszerűen él.
• Tartózkodási hely (ideiglenes lakcím): Az a lakás, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Kell-e külön befogadó nyilatkozat albérlet esetén, ha van bérleti szerződés?

A bérbeadók és bérlők közötti leggyakoribb félreértés abból fakad, hogy sokan úgy vélik: az albérletbe költözéskor mindig ki kell tölteni egy külön befogadó nyilatkozatot vagy a rózsaszín/fehér lakcímbejelentő lap szállásadói részét. A jogszabályi valóság ezzel szemben teljesen egyértelmű.

A polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (4) bekezdése kimondja: a szállásadó hozzájárulási nyilatkozatát pótolja a bérleti szerződés, ha az a lakás használatára feljogosítja a bérlőt, és teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak minősül.

Ez azt jelenti, hogy ha a bérlő rendelkezik egy két tanú előtt aláírt vagy közjegyző által ellenjegyzett bérleti szerződéssel, a Kormányablakban a bérbeadó jelenléte és külön befogadó nyilatkozat albérlet nyomtatvány nélkül is kötelesek elintézni a lakcímbejelentést. Elegendő a bérleti szerződés eredeti példányát bemutatni az ügyintézőnek.

Mikor van mégis szükség külön nyilatkozatra albérlet befogadó nyilatkozat formájában?

• Kölcsönös megegyezés alapján: Ha a felek a bérleti szerződés mellékleteként külön papíron is rögzíteni kívánják a szállásadói hozzájárulást a tisztánlátás kedvéért.
• Több bérlő esetén: Ha a bérleti szerződésben csak az egyik bérlő szerepel (pl. az egyik házastárs vagy élettárs), de a másik fél is be kíván jelentkezni a lakásba.
• Kollégiumi vagy céges szállás esetén: Ha a szállásadó nem magánszemély, hanem gazdasági társaság vagy intézmény, amely egyedi formanyomtatványt alkalmaz.

Ha a bérbeadó a szerződésben megtiltja a lakcím bejelentését, az a közigazgatási jog szempontjából semmisnek minősül. A jogszabályok értelmében a lakos köteles a valós lakóhelyét bejelenteni. A hatóság a teljes bizonyító erejű bérleti szerződés alapján a tiltó kikötés ellenére is teljesíti a lakcímbejelentést, mivel az ingatlantulajdonos bérbeadási szándéka az írásos szerződéssel igazolt.

A befogadó nyilatkozat kötelező formai és tartalmi elemei

Ahhoz, hogy a befogadó nyilatkozatot a Kormányablak vagy az elektronikus nyilvántartó rendszer elfogadja, szigorú alaki és tartalmi előírásoknak kell megfelelnie. A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 325. §-a értelmében az okiratnak teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie.

Ha a dokumentumból hiányzik valamelyik kötelező adat, a hatóság elutasítja a bejelentést, vagy hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

A nyilatkozat kötelező tartalmi elemei:

1. A szállásadó(k) adatai:
   • Teljes családi és utóneve (születési név is, ha eltér)
   • Születési helye és ideje
   • Anyja születési családi és utóneve
   • Személyazonosító igazolvány (vagy útlevél) száma
   • Állandó lakcíme
2. A befogadott személy(ek) adatai:
   • Teljes családi és utóneve
   • Születési helye és ideje
   • Anyja születési családi és utóneve
   • Személyi igazolvány száma
3. Az ingatlan pontos adatai:
   • Település, irányítószám, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó
   • Helyrajzi szám (hrszt): Bár sokan elfelejtik, a pontos helyrajzi szám feltüntetése drasztikusan megkönnyíti és felgyorsítja a hatósági beazonosítást.
4. A jognyilatkozat pontos megfogalmazása:
   • Kifejezett nyilatkozat arról, hogy a szállásadó hozzájárul a bejelentkezéshez.
   • A lakcím típusának megjelölése: lakóhely (állandó) vagy tartózkodási hely (ideiglenes). Tartózkodási hely esetén az érvényességi időtartam (pl. határozott időre, 1 évre) megadása is javasolt.
5. Dátum és helyszín: A nyilatkozat megtételének pontos napja és települése.
6. Aláírások:
   • A szállásadó(k) saját kezű aláírása.
   • Két tanú saját kezű aláírása, olvasható neve, lakcíme és személyi igazolvány száma.

Hivatalos befogadó nyilatkozat minta (másolható szöveg)

Az alábbi befogadó nyilatkozat minta szó szerint másolható és kinyomtatható. Megfelel a 2026-ban hatályos jogszabályi előírásoknak és a Kormányablakok alaki követelményeinek.

BEFOGADÓ NYILATKOZAT
(Szállásadói hozzájárulás lakcímbejelentéshez)

Alulírott Szállásadó(k):
Név: [Szállásadó Teljes Neve]
Születési név: [Szállásadó Születési Neve]
Születési hely és idő: [Város, ÉÉÉÉ.MM.DD.]
Anyja leánykori neve: [Anyja Neve]
Személyi igazolvány száma: [Igazolvány Száma]
Lakcím: [Szállásadó Állandó Lakcíme]

mint a(z) [Település név], [Utca/Út/Tér], [Házszám], [Emelet/Ajtó] szám alatti, [Helyrajzi szám] helyrajzi számú ingatlan *kizárólagos tulajdonosa / társtulajdonosa / haszonélvezője* (a megfelelő aláhúzandó),

ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában NYILATKOZOM, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy az alábbi személy:

Befogadott személy adatai:
Név: [Befogadott Teljes Neve]
Születési név: [Befogadott Születési Neve]
Születési hely és idő: [Város, ÉÉÉÉ.MM.DD.]
Anyja leánykori neve: [Anyja Neve]
Személyi igazolvány száma: [Igazolvány Száma]

a fent megjelölt ingatlanba *LAKÓHELYKÉNT (állandó lakcím) / TARTÓZKODÁSI HELYKÉNT (ideiglenes lakcím)* (a megfelelő aláhúzandó) bejelentkezzék, és ott lakcímet létesítsen.

Jelen nyilatkozat a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján készült, és kizárólag a lakcímbejelentés közigazgatási teljesítésére szolgál. Jelen nyilatkozat nem ruház át tulajdonjogot, bérleti jogot vagy egyéb vagyoni jogot a Befogadott személyre.

Kelt: [Település], 2026. [Hónap] [Nap] napján.

________________________________________
Szállásadó (Tulajdonos / Haszonélvező) aláírása

Tanú 1:                                 Tanú 2:
Név: _________________________________  Név: _________________________________
Lakcím: ______________________________  Lakcím: ______________________________
Személyi ig. sz.: _____________________ Személyi ig. sz.: _____________________
Aláírás: _____________________________  Aláírás: _____________________________

Tulajdonosi tévhitek és kockázatok: Milyen jogokat ad a bejelentett lakcím?

Magyarországon évtizedes sztereotípiák és jogi tévhitek övezik a lakcímbejelentést. Sok bérbeadó határozottan elzárkózik a lakcím megadásától, mert fél a negatív következményektől. Érdemes pontról pontra áttekinteni a leggyakoribb tévhiteket és a valós jogi helyzetet.

1. tévhit: „A bejelentett bérlő tulajdonjogot vagy használati jogot szerez a lakásban.”

Valóság: A lakcímbejelentés kizárólag közigazgatási és nyilvántartási tény. A lakcímkártya megléte semmilyen dologi jogot (tulajdonjog, haszonélvezet) és semmilyen kötelmi jogot (bérleti jog, szívességi használat) nem keletkeztet. A bérlő használati jogát a bérleti szerződés alapozza meg, nem a lakcímkártya. A bérleti szerződés megszűnésével a bérlő használati joga azonnal megszűnik, függetlenül attól, hogy be van-e jelentve a lakásba vagy sem.

2. tévhit: „Ha a bérlő nem fizet, nem tudom kitenni a lakásból, ha be van jelentve.”

Valóság: A lakás kiürítése és a birtokvédelmi eljárás nem a lakcímbejelentéstől függ, hanem a bérleti szerződés jellegétől. Ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalták (közjegyzői kiköltözési nyilatkozattal), a bérbeadó a szerződés felmondása után közvetlenül végrehajtást kérhet, és a végrehajtó kilakoltatja a bérlőt. A lakcím bejelentése ezt az eljárást semmilyen módon nem késlelteti és nem akadályozza.

3. tévhit: „Ha a bérlő ellen végrehajtás indul, lefoglalják a bútoraimat.”

Valóság: A bírósági végrehajtó az adós bejelentett lakcímén végezhet helyszíni eljárást. Ha azonban a tulajdonos igazolni tudja (bérleti szerződéssel, számlákkal vagy az ingatlan tulajdoni lapjával), hogy az ingóságok (bútorok, gépek) az ő tulajdonát képezik, a végrehajtó nem foglalhatja le azokat. Ha a volt bérlő elköltözött, a tulajdonos azonnal töröltetheti a lakcímét a nyilvántartásból.

Mi az a kényszerkijelentés (lakcím fiktívvé nyilvánítása)?

Ha a bérleti jogviszony megszűnik, a bérlő kiköltözik, de elmulasztja kijelenteni magát az ingatlanból, a tulajdonosnak nem kell kétségbeesnie. A hatóságok előtt elindítható a lakcím fiktívvé nyilvánítási eljárása (közismert nevén kényszerkijelentés).

A kényszerkijelentés eljárási menete 2026-ban:

1. Kérelem benyújtása: A tulajdonos a Kormányablakban vagy írásban kérelmezi az ingatlana címére bejelentett lakcím fiktívvé nyilvánítását.
2. Bizonyítás: A tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az érintett személy a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, és ott életvitelszerűen nem tartózkodik. A kérelem mellé csatolható a felmondólevél, a birtokátruházási jegyzőkönyv vagy két tanú igazoló nyilatkozata.
3. Hatósági döntés: A hatóság lefolytatja az eljárást, és ha megállapítja a tényleges elköltözést, a lakcímet a nyilvántartásban „fiktív” jelzéssel látja el. Ezzel a volt bérlő lakcímkártyája érvénytelenné válik.

Lakcímbejelentés menetrendje: Személyes és online ügyintézés 2026-ban

A lakcímbejelentés 2026-ban rendkívül gyorsan és egyszerűen elintézhető. A kérelmező választhat a személyes ügyfélszolgálati ügyintézés és az e-közigazgatási digitális megoldások között.

1. Személyes ügyintézés Kormányablakban

• Lépések: A bejelentkező személyesen felkeresi a legközelebbi Kormányablakot.
• Szükséges dokumentumok:
  • Érvényes személyazonosító okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) és lakcímkártya (ha van korábbi).
  • Kitöltött Lakcímbejelentő lap, amelyet a szállásadó és a bejelentkező is aláírt, VAGY
  • Hiánytalanul kitöltött, két tanúval ellátott külön befogadó nyilatkozat, VAGY
  • Két tanúval aláírt vagy közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés eredeti példánya.
• Eredmény: A Kormányablak ügyintézője a helyszínen azonnal rögzíti az adatokat, és kinyomtatja az új lakcímkártyát (személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

2. Elektronikus ügyintézés (Ügyfélkapu+ és DÁP / e-Bejelentő)

2026-ban a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) és az Ügyfélkapu+ keretében a lakcímbejelentés jelentős része papírmentesen is elintézhető.

• Ha a bérbeadó rendelkezik elektronikus azonosítással: A szállásadó a magyarorszag.hu vagy a DÁP mobilalkalmazás e-Bejelentő felületén előzetesen elektronikus nyilatkozatot tehet (AVDH hitelesítéssel). Ezt követően a bejelentkező teljesen online lefolytathatja a folyamatot.
• Eredmény: Az új lakcímkártyát a hatóság postai úton kézbesíti a megadott címre, vagy a DÁP applikációban digitális lakcímkártyaként azonnal megjelenik.

Annak érdekében, hogy átlásd a különböző bejelentési módok feltételeit, az alábbi táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb különbségeket:

Gyakorlati példa: Egy kétszemélyes albérlet lakcímbejelentésének lépései és költségei

A teendők jobb megértéséhez nézzünk meg egy valósághű, számszerűsített gyakorlati példát Kovács Péter és Tóth Éva esetén keresztül.

A kiindulási helyzet

• Bérlők: Kovács Péter és Tóth Éva (élettársak).
• Ingatlan: 2 szobás budapesti társasházi lakás (tulajdonos: Nagy Gábor).
• Bérleti díj: 250 000 Ft/hó + rezsi.
• Cél: Mindkét bérlő szeretne tartózkodási helyet (ideiglenes lakcímet) bejelenteni a lakásba, hogy parkolási engedélyt kaphassanak a kerületben.

1. Lépés: A szerződés előkészítése (0 Ft)

A bérbeadó, Nagy Gábor és a bérlők kétszobás lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződést kötnek. A szerződésbe belefoglalják, hogy a bérbeadó hozzájárul a tartózkodási hely bejelentéséhez. A szerződést mindhárom fél aláírja, és két független tanú előtt letanúzzák (név, lakcím, személyi szám megadásával).

2. Lépés: Dokumentumok összegyűjtése (0 Ft)

Mivel Éva neve nem szerepelt külön a bérleti szerződés fő bérlői rovatában (csak Péteré), Nagy Gábor tulajdonos kitölt egy külön befogadó nyilatkozatot Éva számára a 2026-os minta alapján, amit szintén 2 tanúval írat alá.

3. Lépés: Ügyintézés a Kormányablakban (0 Ft)

Péter és Éva időpontot foglalnak a helyi Kormányablakba. Nagy Gábor bérbeadónak nem kell velük mennie.

• Péter bemutatja a két tanús bérleti szerződést és a személyi igazolványát.
• Éva bemutatja a bérbeadó által aláírt befogadó nyilatkozatot és a személyi igazolványát.

Az ügyintéző rögzíti az adatokat a rendszerben, ellenőrzi az ingatlan helyrajzi számát, és 0 Ft eljárási illeték mellett helyben kinyomtatja mindkettőjük új lakcímkártyáját. Az ügyintézés teljes időtartama mindössze 15 perc.

4. Lépés: Mi történik a kiköltözéskor? (0 Ft)

1,5 év múlva Péter és Éva saját lakásba költöznek. Amennyiben a kiköltözés után 8 napon belül bejelentik az új lakcímüket, a régi ideiglenes lakcímük automatikusan törlődik. Ha ezt elfelejtenék megtenni, Nagy Gábor bérbeadó a birtokbavételi jegyzőkönyvvel bemegy a Kormányablakba, és 0 Ft költséggel kezdeményezi a lakcím fiktívvé nyilvánítását, így semmilyen jogi vagy közigazgatási kötelezettsége nem marad vissza.

Gyakori kérdések

Köteles-e a bérbeadó hozzájárulni a lakcímbejelentéshez?

Igen, a jogszabályi háttér alapján a bérbeadó nem tagadhatja meg a lakcímbejelentést. A polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló törvény értelmében a bérlő köteles a valós lakóhelyét vagy tartózkodási helyét bejelenteni. Amennyiben a felek érvényes, teljes bizonyító erejű bérleti szerződést kötöttek, a bérlő a bérbeadó külön hozzájárulása nélkül is jogosult a lakcím bejelentésére a Kormányablakban.

Bejelentkezhetek-e az albérletbe a tulajdonos tudta nélkül?

Közigazgatási értelemben igen, ha rendelkezel két tanú előtt aláírt vagy közjegyzői okiratba foglalt érvényes bérleti szerződéssel. A hatóság a bérleti szerződést a szállásadó hozzájárulásaként fogadja el, így nem értesíti külön írásban a tulajdonost a bejelentkezés pillanatában. Emberi és szerződéses szempontból azonban elengedhetetlen a bérbeadóval való előzetes egyeztetés a jó viszony fenntartása érdekében.

Mennyibe kerül a befogadó nyilatkozat benyújtása és a lakcímkártya kiállítása?

A lakcím bejelentése, a befogadó nyilatkozat elfogadása és az új lakcímkártya kiállítása teljes mértékben díj- és illetékmentes 2026-ban. Sem a Kormányablakban történő személyes ügyintézésért, sem az elektronikus felületen indított eljárásért nem kell fizetni.

Mi a teendő, ha az ingatlannak több tulajdonosa vagy haszonélvezője van?

Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a főszabály szerint az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a befogadó nyilatkozaton. Kivételt képez, ha a bérleti szerződésben az egyik tulajdonos igazoltan a többiek meghatalmazottjaként járt el. Ha az ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn, kizárólag a haszonélvező nyilatkozata számít: a tulajdonos a haszonélvező engedélye nélkül nem fogadhat be senkit a lakásba.

Hogyan jelenthetem ki a volt bérlőt, ha nem adja le a lakcímkártyáját?

Ha a bérlő elköltözött, de nem jelentkezett ki, a tulajdonosnak a lakcím fiktívvé nyilvánítását (kényszerkijelentést) kell kérelmeznie a Kormányablakban. A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződés megszűnését igazoló dokumentumot (felmondás, birtokátruházási jegyzőkönyv) vagy két tanú nyilatkozatát arról, hogy az érintett már nem él a lakásban. Az eljárás illetékmentes, és a hatóság a döntés után fiktívvé nyilvánítja a lakcímet.

Elég-e a befogadó nyilatkozaton a sima tanúi aláírás, vagy közjegyzőhöz kell menni?

Nem szükséges közjegyzőhöz menni. A papíralapú befogadó nyilatkozat elfogadásához elegendő, ha az okirat megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Ehhez a szállásadó aláírása mellett két tanú saját kezű aláírása, olvasható neve, lakcíme és személyazonosító igazolványának száma szükséges.