A pályakezdő és fiatal munkavállalók havonta fizetendő lakhatási kiadásai – akár albérleti díj formájában, akár saját lakáshitel törlesztőjeként jelentkeznek – jelentős terhet rónak a havi költségvetésre. 2026-ban a lakhatási támogatás több formában is segíti a 35 év alatti korosztályt, amelyek közül a legnagyobb figyelmet a munkáltató által adható, havi maximum 150 ezer forintos kedvezményes béren kívüli juttatás kapja.
Ez a támogatási forma a munkáltatónak rendkívül kedvező adózást kínál, miközben a munkavállaló számára a teljes nettó összeg felhasználható a lakhatási költségek fedezésére. Ezzel párhuzamosan az állam a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül mobilitási támogatást biztosít az álláskereső fiataloknak, a Magyar Nemzeti Bank hitelfedezeti szabályai pedig könnyített önerő-elvárással támogatják az első lakásuk megvásárlását tervezőket.
Ahhoz, hogy maximálisan kihasználd a 2026-ban elérhető kedvezményeket, pontosan ismerned kell a jogszabályi előírásokat, a szükséges dokumentumokat és a buktatókat. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a 150 ezer forintos lakhatási támogatás 2026-os szabályait, a NAV által megkövetelt igazolási rendet, a fiataloknak szóló egyéb állami és hitelkonstrukciókat, valamint egy konkrét számításon keresztül szemléltetjük a megspórolható összegeket.
Megjegyzés
Kulcsadatok 2026
- Munkáltatói keret: Maximum havi 150 000 Ft (éves szinten legfeljebb 1 800 000 Ft) kedvezményes adózású béren kívüli juttatás a 35 év alattiak részére.
- Adóteher: A munkáltatót 28% közteher (15% SZJA + 13% SZOCHO) terheli; KIVA-s cégeknél ez 25% (15% SZJA + 10% KIVA). A munkavállalónak 0 Ft adót kell fizetnie a felhasznált összeg után.
- Elfogadható célok: Írásba foglalt lakásbérleti szerződés szerinti bérleti díj vagy magyarországi lakáscélú jelzáloghitel havi törlesztőrészlete.
- Ifjúsági Garancia Plusz: 15–29 év közötti álláskeresőknek legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 70%-áig terjedő lakhatási támogatás 12 hónapon keresztül.
- Első lakásvásárlók kedvezményei: Az MNB adósságfék-szabályai alapján akár 10% önerővel is igényelhető lakáshitel, a 15 millió Ft alatti ingatlanoknál pedig 50%-os illetékkedvezmény érvényesíthető.
Hogyan működik a 150 ezer forintos lakhatási támogatás 2026-ban?
A 35 év alattiak lakhatási támogatása egy célzott béren kívüli juttatás, amelyet a munkáltató önkéntes alapon biztosíthat a dolgozóinak. A rendszer 2025. január 1-jén lépett életbe, és 2026-ban is változatlanul a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályai szerint működik.
A támogatás legfontosabb jellemzője, hogy független az évi 450 ezer forintos általános SZÉP-kártya kerettől. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a SZÉP-kártya juttatásokon felül is biztosíthatja ezt a támogatást a 35 év alatti munkavállalóinak, így a két keret nem csökkenti egymást.
A támogatásra az a munkavállaló jogosult, aki az adott hónapban még nem töltötte be a 35. életévét. A jogszabály értelmében a jogosultság utolsó hónapja az a hónap, amelyben a dolgozó a 35. születésnapját ünnepli. Ha például 2026. augusztus 14-én töltöd be a 35-öt, akkor az augusztusi hónapra még jár a kedvezményes támogatás, szeptembertől azonban már nem biztosítható ebben a formában.
A juttatás havi összege legfeljebb 150 000 forint lehet. Éves szinten ez legfeljebb 1 800 000 forintos támogatási keretet jelent a teljes adóévben fennálló munkaviszony esetén. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a keretösszeget nem kell arányosítani, de a támogatás kizárólag a munkaviszony fennállásának hónapjaiban utalható ki.
A felvehető összeg felhasználására szigorú célhoz kötöttség vonatkozik. A juttatást kizárólag két meghatározott jogcímre lehet fordítani:
- Lakásbérleti díj megfizetése: Kizárólag érvényes, írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján, a bérleti díj igazolt megfizetésére.
- Lakáscélú hitel törlesztése: Magyarországi lakóingatlanra felvett lakáscélú jelzáloghitel havi törlesztőrészletének fedezésére.
Nem fogadható el lakhatási célként a Babaváró hitel, a diákhitel, a munkáshitel, a személyi kölcsön vagy a szabad felhasználású jelzáloghitel törlesztése, még akkor sem, ha a munkavállaló a hitel összegét ténylegesen lakhatásra vagy ingatlanfelújításra fordította. A jogszabály kizárólag a hitelintézeti nyilvántartásban lakáscélúként bejegyzett hiteleket ismeri el.
A 35 év alattiak lakhatási támogatásának feltételei és NAV-szabályai
A 150 ezer forintos lakhatási támogatás igénylése és elszámolása szigorú dokumentációs rendhez kötött. Mivel béren kívüli juttatásról van szó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelten ellenőrzi a jogosultsági feltételeket és az igazolások valódiságát mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon.
Az igénylés folyamata a munkavállaló írásbeli nyilatkozatával indul, amelyet a munkáltató HR- vagy bérszámfejtési osztályán kell benyújtani. A nyilatkozathoz csatolni kell a lakhatási jogcímet igazoló alapdokumentumokat:
- Albérlet esetén: a bérbeadó és a bérlő között létrejött, írásos bérleti szerződés másolatát, amely tartalmazza a bérlemény ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi számát), a bérleti díj pontos összegét és a fizetési határidőket.
- Lakáshitel esetén: a hitelintézettel kötött lakáscélú hitelszerződés másolatát, valamint a bank igazolását arról, hogy a munkavállaló a hitel adósa vagy adóstársa, és a hitel célja lakáscélú.
Az alapdokumentumok benyújtása mellett a munkavállalónak havonta igazolnia kell a ténylegesen felmerült költségeket. Lakásbérlet esetén a bérleti díj kifizetését igazoló banki átutalási bizonylattal vagy a bérbeadó által kiállított hivatalos átvételi elismervénnyel/számlával kell igazolni a teljesítést. Hiteltörlesztés esetén a banki számlakivonat csatolása szükséges, amelyből egyértelműen látszik a havi törlesztőrészlet levonása.
Fontos
A túligénylés jogkövetkezményei és a különbözeti bírság A támogatás összege nem haladhatja meg a munkavállaló által ténylegesen kifizetett havi bérleti díj vagy hiteltörlesztő összegét. Ha valaki havi 120 000 forintért bérel lakást, akkor legfeljebb 120 000 forint támogatást kaphat kedvezményes adózással, a 150 000 forintos maximális keret ellenére is. Amennyiben a munkavállaló a jogosultságnál vagy az igazolt költségeknél magasabb összegű támogatást vesz igénybe, a jogalap nélkül felvett összeg a munkavállaló munkabérből származó jövedelmének minősül. Ezen felül az adózó az adóévre vonatkozó SZJA-bevallásában a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegének 50%-át különbözeti bírságként köteles megfizetni a NAV részére.
A munkáltatóknak adatszolgáltatási kötelezettségük van az adóhatóság felé. A tárgyévet követő év január 31-ig a munkáltató köteles a KLAKTAM elnevezésű nyomtatványon adatot szolgáltatni a NAV részére a 35 év alatti munkavállalóknak juttatott lakhatási támogatások összegéről és a jogosultság jogcíméről.
Megéri a munkáltatónak? Így adózik a 150 ezer forintos keret
A 150 ezer forintos lakhatási támogatás 2026-ban az egyik legkedvezőbb adózású béren kívüli juttatási forma a magyar adórendszerben. A munkáltatók számára kifejezetten jó eszköz a fiatal tehetségek bevonzására és megtartására, mivel a bérjellegű kifizetésekhez képest lényegesen alacsonyabb adóterhet jelent.
Ha a munkáltató bruttó bérként fizet ki egy adott összeget a munkavállalónak, a bruttó bérből levonásra kerül a 15% személyi jövedelemadó (SZJA) és a 18,5% társadalombiztosítási járulék (TBJ), miközben a munkáltató 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) fizet rá. Ezzel szemben a lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként adózik.
A béren kívüli juttatások adóalapja a juttatás értékének 100%-a. Az adóterheket teljes egészében a munkáltató viseli és fizeti meg a NAV felé:
- Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%
- Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO): 13%
- Összes munkáltatói adóteher általános adózás esetén: 28%
Ha a munkáltató a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozik, a fizetendő teher még kedvezőbb:
- Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%
- Kisvállalati adó (KIVA): 10%
- Összes munkáltatói adóteher KIVA-s cégeknél: 25%
A munkavállalót semmilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség nem terheli a szabályosan igazolt támogatási összeg után. A kiutalt 150 000 forint teljes egészében a munkavállaló nettó jövedelmét és lakhatási keretét gyarapítja.
| Fizetési forma | Munkáltatói összköltség | Munkáltatói adóteher | Munkavállalói levonás | Munkavállaló által kézhez kapott nettó összeg |
|---|---|---|---|---|
| Munkáltatói lakhatási támogatás (normál adózás) | 192 000 Ft | 42 000 Ft (28%) | 0 Ft | 150 000 Ft |
| Munkáltatói lakhatási támogatás (KIVA-s cég) | 187 500 Ft | 37 500 Ft (25%) | 0 Ft | 150 000 Ft |
| Hagyományos bruttó bérbővítés azonos nettóért | 258 661 Ft | 29 754 Ft (13% SZOCHO) | 78 907 Ft (33,5% SZJA+TBJ) | 150 000 Ft |
A táblázatból egyértelműen látszik, hogy a munkáltatónak több mint 66 000 forint megtakarítást jelent havonta, ha a fiatal munkavállalónak a 150 000 forintos összeget lakhatási támogatásként adja meg ahelyett, hogy azt hagyományos béremelésként építené be a fizetésébe.
Kinek jár az albérlet-támogatás 2026-ban az Államkincstáron és kormányhivatalokon keresztül?
A munkáltatói juttatás mellett létezik az állam által közvetlenül finanszírozott albérlet-támogatás is, amely az elhelyezkedést és a munkaerő-mobilitást hivatott elősegíteni. Ennek legfőbb pillére az Ifjúsági Garancia Plusz program, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton (NFSZ) és a vármegyei/fővárosi kormányhivatalok járási foglalkoztatási osztályain keresztül érhető el.
Az Ifjúsági Garancia Plusz lakhatási támogatására azok a fiatalok jogosultak, akik teljesítik az alábbi feltételeket:
- Életkor: 15 és 29 év közöttiek (a 30. életévüket még nem töltötték be).
- Státusz: A területileg illetékes járási hivatalban legalább 1 hónapja regisztrált álláskeresők.
- Foglalkoztatás: Legalább 6 hónap időtartamra szóló, heti legalább 20 órás munkaidejű munkaviszonyt létesítenek.
- Távolság: A munkavégzés helye az állandó lakóhelyüktől legalább 60 kilométerre található, vagy a tömegközlekedéssel történő oda-vissza utazás időtartama naponta meghaladja a 3 órát.
- Szerződés: Rendelkeznek érvényes, írásos lakásbérleti szerződéssel a munkavégzés helyén vagy annak közelében.
A támogatás mértéke a havi lakásbérleti díj 100%-a, de havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 70%-ának megfelelő összeg. A támogatást legfeljebb 12 hónapon keresztül biztosítja az állam.
Tipp
Ügyintézés lépései az Ifjúsági Garancia Plusz esetén A támogatási kérelmet a munkaviszony kezdete előtt vagy a munkaviszony létesítését követő 30 napon belül kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályán. Az igényléshez munkáltatói szándéknyilatkozat vagy a már megkötött munkaszerződés, valamint a bérleti szerződés tervezete szükséges. A támogatás utólagos finanszírozású: a bérleti díj kifizetését igazoló bizonylat bemutatása után utalják át az összeget a támogatott bankszámlájára.
A központi programok mellett egyes helyi önkormányzatok is nyújtanak települési lakhatási támogatást vagy fiatal házasok/pályakezdők első lakáshoz jutási támogatását. Ezek feltételeit és keretösszegeit az adott település önkormányzati rendelete szabályozza, és a kérelem beadása a helyi polgármesteri hivatal szociális osztályán történik.
Otthontámogatás 2026: Saját lakás vásárlása 35 év alattiaknak
Az albérleti díjak támogatása mellett a 2026-ban érvényes szabályozás a saját ingatlan megvásárlásában is jelentős könnyítéseket biztosít a fiatalok számára. A saját otthonhoz jutást célzó kedvezmények három fő területen jelentkeznek: a banki önerő elvárásában, az adásvételi illetékben, valamint az államilag támogatott hitelkonstrukciókban.
1. Kedvezményes 10%-os önerő (MNB-szabályozás)
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságfék-szabályozása alapján a lakáshitelek felvételekor alapesetben az ingatlan forgalmi értékének legalább 20%-ával kell rendelkeznie a hiteligénylőnek önálló megtakarításként (Hitelfedezeti Mutató - HFM).
Az MNB rendelete alapján az első lakásukat megvásárló igénylők számára lehetőség nyílik a 10%-os önerő alkalmazására. Ennek alapfeltétele, hogy az igénylőnek ne legyen és korábban se legyen 50%-ot elérő tulajdoni hányada belterületi lakóingatlanban (vagy ha volt, az kizárólag jogszabályon alapuló haszonélvezettel terhelt ingatlanra vonatkozott).
Fontos tudni, hogy a 10%-os önerő alkalmazása nem kötelező érvényű a bankokra nézve: a hitelintézetek saját kockázatelbírálási szabályzatuk alapján dönthetnek úgy, hogy az igénylő jövedelmi helyzete vagy az ingatlan területi elhelyezkedése miatt továbbra is elvárják a 15-20%-os saját erőt.
2. Illetékkedvezmény és kamatmentes részletfizetés
A 35 év alatti fiatalok első lakásvásárlásakor a törvény visszterhes vagyonátruházási illetékkedvezményt biztosít az alábbi feltételekkel:
- Az igénylő az illetékkötelezettség keletkezésekor (az adásvételi szerződés aláírásakor) nem töltötte be a 35. életévét.
- A megvásárolt ingatlan a fiatal első önálló lakástulajdona (nincs 50%-ot elérő tulajdonrésze más lakóingatlanban).
- Az ingatlan forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
Ebben az esetben az általános 4%-os illeték mértéke 50%-kal csökken, azaz mindössze 2% illetéket kell megfizetni. (Megjegyzés: amennyiben a fiatal vásárló CSOK Plusz hitel igénybevételével vásárolja meg a lakást, az ingatlan értékétől függetlenül teljes illetékmentességet élvez.)
Amennyiben az illetékkedvezményre nem jogosult a vásárló, az első lakás tulajdonjoga után fizetendő illetékre a NAV-nál automatikusan kérhető a maximum 12 havi, pótlékmentes egyenlő részletekben történő részletfizetés.
Összehasonlítás: A 2026-os lakhatási támogatási formák egymás mellett
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a fiatalok számára 2026-ban elérhető legfontosabb lakhatási és otthonteremtési támogatási formákat, azok főbb paramétereivel együtt:
| Támogatási forma | Maximális összeg / Kedvezmény | Életkori határ | Mire fordítható? | Igénylés helye |
|---|---|---|---|---|
| Munkáltatói lakhatási támogatás | Max. 150 000 Ft/hó (1 800 000 Ft/év) | 35 év alatt | Lakásbérleti díj vagy lakáscélú hitel törlesztője | Munkáltató (HR / bérszámfejtés) |
| Ifjúsági Garancia Plusz | Max. a minimálbér 70%-a/hó (12 hónapig) | 15–29 év | Lakásbérleti díj (min. 60 km távolság esetén) | Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya |
| 10% Önerős MNB hitelszabály | 90%-os finanszírozási arány (10% önerő) | Nincs életkori korlát (első lakás) | Lakásvásárlási jelzáloghitel önerő-csökkentése | Kereskedelmi bankok |
| Fiatalok első lakás illetékkedvezménye | 50%-os illetékmérséklés (max. 15M Ft ingatlannál) | 35 év alatt | Visszterhes vagyonátruházási illeték csökkentése | NAV (Adásvételi bejelentésekor) |
| Települési lakhatási támogatás | Önkormányzatonként eltérő (havi 10 000–40 000 Ft) | Helyi rendelet szerint | Bérleti díj vagy rezsiköltségek | Polgármesteri Hivatal / Szociális osztály |
Konkrét számítási példa: Ennyit spórolhat egy 28 éves fiatal egy év alatt
Nézzük meg egy gyakorlati példán keresztül, hogy mit jelent a munkáltatói lakhatási támogatás kihasználása a mindennapi pénzügyekben.
Kiinduló helyzet: Péter 28 éves szoftverfejlesztő, aki Budapesten bérel egy lakást.
- Havi lakásbérleti díja: 200 000 Ft (számlával és írásos bérleti szerződéssel igazolva).
- Péter jelenlegi nettó munkabére: 450 000 Ft.
- A munkáltatója 2026 év elején évi bruttó 2 300 000 Ft összeget szán Péter béremelésére vagy juttatásfejlesztésére.
Hasonlítsuk össze a két lehetséges szcenáriót!
”A” Szcenárió: A teljes keretet hagyományos bruttó béremelésként kapja Péter
- Munkáltatói éves keret: 2 304 000 Ft (havi 192 000 Ft teljes munkáltatói összköltség).
- Ebből a bruttó bér: 169 912 Ft/hó (a 13% SZOCHO levonása után).
- Munkavállalói levonások (15% SZJA + 18,5% TBJ = 33,5%): 56 920 Ft/hó.
- Péterhez érkező plusz nettó jövedelem: 112 992 Ft/hó.
- Péter éves nettó plusz jövedelme: 1 355 904 Ft.
”B” Szcenárió: Havi 150 000 Ft-ot lakhatási támogatásként, a fennmaradó keretet bérként kapja
- Lakhatási támogatás összege: 150 000 Ft/hó.
- Munkáltatói adóteher a támogatáson (28%): 42 000 Ft/hó.
- Lakhatási támogatás munkáltatói összköltsége: 192 000 Ft/hó (150 000 + 42 000).
- Mivel a teljes 192 000 Ft-os havi munkáltatói keretet lefedi a 150 000 Ft-os támogatás és annak 28%-os adója, Péter a teljes 150 000 Ft-ot nettóban megkapja.
- Péterhez érkező plusz nettó jövedelem: 150 000 Ft/hó.
- Péter éves nettó plusz jövedelme: 1 800 000 Ft.
A számítás eredménye: Péter a “B” szcenárióval – azaz a lakhatási támogatás igénybevételével – pontosan havi 37 008 forinttal, éves szinten pedig 444 096 forinttal több nettó jövedelemhez jut, miközben a munkáltatójának egyetlen forinttal sem kerül többe a foglalkoztatása.
Figyelem
Mi történik, ha a bérleti díj alacsonyabb mint 150 000 Ft? Ha Péter bérleti díja a példával ellentétben csak havi 110 000 Ft lenne, akkor a munkáltatója legfeljebb havi 110 000 Ft lakhatási támogatást utalhatna ki részére kedvezményes adózással. Ha a munkáltató ennek ellenére kiutalná a 150 000 Ft-ot, a 40 000 Ft-os különbözet jogalap nélküli juttatásnak minősülne, és Péternek a 40 000 Ft adóévre eső összege után 50%-os különbözeti bírságot (havi 20 000 Ft-ot) kellene befizetnie a NAV-nak az adóbevallásakor!
A lakhatási támogatások leggyakoribb buktatói 2026-ban
Annak érdekében, hogy az igénylés zökkenőmentes legyen és elkerüld az adóhatósági szankciókat, érdemes odafigyelni a leggyakoribb gyakorlati hibákra:
- Nem megfelelő hitelcél megjelölése: Sokan próbálják a 150 ezer forintos támogatást szabad felhasználású jelzáloghitelre vagy munkáshitelre elszámolni. Az Szja-törvény egyértelműen kimondja, hogy kizárólag a hitelintézeti törvény szerinti lakáscélú hitelek törlesztése támogatható.
- Hiányzó vagy hibás bérleti szerződés: A készpénzes, papír nélküli albérletfizetés kizárja a támogatást. A bérleti szerződésnek írásba foglaltnak kell lennie, és a fizetést banki átutalással vagy hivatalos bizonylattal kell igazolni a bérszámfejtés felé.
- Közös bérlemény és adóstársi viszony: Ha többen bérelnek egy lakást, vagy a lakáshitelben adóstársak szerepelnek, a támogatás összege együttesen sem haladhatja meg a teljes havi bérleti díjat vagy törlesztőt. Ha két 30 éves fiatal együtt bérel lakást havi 200 000 Ft-ért, akkor a két fiatal együttesen legfeljebb 200 000 Ft támogatást számolhat el (például 100-100 ezer forintot munkáltatónként).
- Az életkori határidő elvétése: A támogatás a 35. életév betöltésének hónapjában adható utoljára. Az ezt követő hónapban utalt támogatás már bérként adózik, vagy túligénylési bírságot von maga után.
Gyakori kérdések
Igényelhető-e a lakhatási támogatás, ha párommal együtt bérelünk lakást?
Igen, igényelhető, de szigorú korlátozással. A két bérlő által igénybe vett munkáltatói lakhatási támogatás együttes összege nem haladhatja meg a bérleti szerződésben szereplő teljes havi bérleti díjat. Ha például a bérleti díj 220 000 forint, és mindkét fél 35 év alatti, a két munkáltató együttesen legfeljebb 220 000 forintot utalhat ki kedvezményes adózással (például 110-110 ezer forintot fejenként). A bérleti szerződésben mindkét félnek szerepelnie kell bérlőként.
Milyen papírok kellenek a 150 ezer forintos lakhatási támogatás igényléséhez 2026-ban?
Az igényléshez három fő dokumentumcsoport szükséges. Elsőként a munkavállaló írásos nyilatkozata a támogatási igényről. Másodszor a jogcímet igazoló dokumentum: lakásbérlet esetén a felek által aláírt bérleti szerződés másolata, hitel esetén a banki lakáscélú hitelszerződés. Harmadszor a havonta teljesített kifizetést igazoló bizonylat: a lakbér átutalásáról szóló banki igazolás vagy számla, illetve hitel esetén a banki számlakivonat a törlesztőrészlet levonásáról.
Felhasználható-e a támogatás Babaváró hitel vagy Munkáshitel törlesztésére?
Nem, a 150 ezer forintos munkáltatói lakhatási támogatás nem használható fel Babaváró hitel, Munkáshitel, személyi kölcsön vagy szabad felhasználású hitel törlesztésére. A jogszabályi előírások alapján kizárólag a hitelintézet által igazolt lakáscélú jelzáloghitel törlesztője számolható el támogatott lakhatási célként.
Mi történik, ha év közben betöltöm a 35. életévemet?
A jogszabály értelmében a munkavállaló abban a hónapban jogosult utoljára a kedvezményes lakhatási támogatásra, amelyik hónapban betölti a 35. életévét. Ha a születésnapod például 2026. május 20-án van, a májusi juttatást még megkaphatod 28%-os munkáltatói adóval. 2026 júniusától kezdve azonban a munkáltatód már nem biztosíthatja számodra ezt a béren kívüli juttatást.
Kötelező a munkáltatónak megadnia ezt a támogatást?
Nem kötelező. A 150 ezer forintos lakhatási támogatás egy alanyi jogon nem járó, munkáltatói mérlegelés tárgyát képező béren kívüli juttatás. A cég belső szabályzata vagy cafeteria-szabályzata határozza meg, hogy bevezeti-e ezt az elemet, és ha igen, milyen feltételekkel teszi elérhetővé a 35 év alatti munkavállalói számára.
Változtak-e a lakhatási támogatás 2025 feltételei 2026-ra?
A 2025. január 1-jén bevezetett alapvető keretek 2026-ra nem változtak: a havi 150 000 forintos maximális keretösszeg, a 35 éves korhatár, a 28%-os munkáltatói adóteher (KIVA esetén 25%), valamint az elszámolható célok (bérleti díj és lakáscélú hitel) változatlanul érvényben vannak. Ugyanakkor a NAV 2026-ban még szigorúbban ellenőrzi a jogosulatlan igénybevételeket és a számlával fel nem támasztott kifizetéseket.