Amikor öröklési ügybe kerülsz, lakást vásárolsz, vagy hitelszerződéshez kapcsolódóan közjegyzői okiratot írsz alá, az első gyakorlati kérdések egyike a fizetendő költségekre vonatkozik. A közjegyzői díj mértéke nem egyéni megállapodás vagy piaci alkudozás eredménye. Magyarországon a közjegyzői tevékenység díjszabását szigorú jogszabály, a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet rögzíti, amelyet az utóbbi időszakban átfogóan módosítottak a gazdasági környezet és az eljárási költségek változása miatt.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a közjegyzőnek fizetendő összeg nem egyetlen tételből álló díj, és nem is vagyonszerzési illeték. A közjegyzői számla munkadíjból, törvényben meghatározott költségátalányból, igazolt készkiadásokból és az ezekre rakódó általános forgalmi adóból (áfa) tevődik össze. A hagyatéki eljárás során ráadásul speciális kedvezmények érvényesülnek: az általános munkadíj felezésének szabálya miatt az örökösök jelentős engedményt kapnak az alaptarifához képest.

Ebben a részletes útmutatóban lépésről lépésre végigvesszük a 2026-ban hatályos szabályokat. Megmutatjuk, hogyan működik a közjegyzői díj kalkulátor logikája, milyen értékhatárok és sávok alapján számolják ki a számlát, ki köteles viselni a költségeket, és mikor érhető el hagyatéki eljárásban a közjegyzőidíj-mentesség vagy -kedvezmény.

Megjegyzés

Kulcsadatok 2026

  • Jogszabályi háttér: 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról.
  • Hagyatéki munkadíj-kedvezmény: Hagyatéki eljárásban az ügyérték alapján számított munkadíj a normál munkadíj 50%-a.
  • Költségátalány: A megállapított munkadíj 40%-a, amely az általános irodai működés költségeit fedezi.
  • Jegyzői szakasz (leltár): Az önkormányzati jegyzőnél folyó hagyatéki leltározás díj- és illetékmentes.
  • Adózás: A közjegyzői munkadíjat és költségátalányt 27%-os ÁFA terheli.

Hogyan épül fel a közjegyzői díj 2026-ban, és miből áll a teljes fizetendő összeg?

A közjegyzői eljárások során fizetendő végső összeg sokakat meglepetésként ér, mert kizárólag egyetlen százalékos értékre számítanak. A valóságban a közjegyzői számla négy elkülöníthető elemből tevődik össze, amelyeket a rendelet fillérre pontosan meghatároz:

  1. Munkadíj: Ez a közjegyző érdemi jogi tevékenységének az ellenértéke. Számítása kétféleképpen történhet: ha az ügyérték (például a hagyaték tiszta értéke vagy a hitelszerződés összege) megállapítható, akkor sávos, százalékos alapon; ha az ügyérték nem állapítható meg, akkor megkezdett óránkénti munkadíj alapján.
  2. Költségátalány: A jogszabály értelmében a közjegyzőt a munkadíj 40%-ának megfelelő költségátalány illeti meg. Ez az összeg az iroda fenntartásával, az adminisztrációval, az iratőrzéssel és az alapvető kommunikációval kapcsolatos általános dologi költségeket hivatott fedezni.
  3. Készkiadások: Az adott eljárás során ténylegesen felmerült és igazolt kiadások. Hagyatéki eljárásban és ingatlanügyekben ilyen a postai tértivevények díja, a Takarnet rendszerből lekérdezett hiteles tulajdoni lapok és térképmásolatok ára, a gépjármű-nyilvántartási lekérdezések díja, vagy szükség esetén a tolmács és a szakértő díjazása.
  4. Általános forgalmi adó (ÁFA): A közjegyző – bár hatósági jogkört gyakorló független jogszolgáltató – az áfatörvény hatálya alá tartozik. Ennek megfelelően a munkadíjra és a költségátalányra 27%-os áfát kell felszámítani.

Fontos

A közjegyzői díj nem tévesztendő össze a vagyonszerzési illetékkel vagy a bírósági illetékkel. A közjegyzői díj nem az államkincstárba folyik be illetékként, hanem a független közjegyzői iroda jogszabályban rögzített munkadíja és költségtérítése. Ennek következtében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által biztosított illetékmentességek nem alkalmazhatók automatikusan a közjegyzői számlára.

A díjszámítás átláthatósága érdekében a közjegyző az eljárás befejezésekor részletes díjjegyzéket állít ki, amelyen külön sorban szerepel a munkadíj, a költségátalány, a készkiadások jegyzéke és a rájuk számított ÁFA.

Hogyan működik a közjegyzői díj kalkulátor és melyek a 2026-os díjszabási sávok?

Amikor az interneten a hagyatéki közjegyzői díj kalkulátor vagy az általános közjegyzői díj kalkulátor kifejezésekre keresel, fontos megértened a mögötte húzódó matematikai és jogi logikát. A közjegyzői díj az úgynevezett degresszív sávos rendszer elvén működik: minél magasabb az ügyérték, a felette lévő részre vetített százalékos kulcs annál alacsonyabb, de az alapösszeg sávonként növekszik.

A 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet melléklete rögzíti az általános alaptáblázatot. Hagyatéki eljárásban – a jogszabály méltányossági és szociális megfontolásaiból adódóan – az így kiszámított általános munkadíj pontosan 50%-át kell alkalmazni.

Az alábbi táblázat bemutatja a 2026-ban érvényes munkadíjsávokat mind az általános ügyekben (például egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat vagy adásvételi szerződés okiratba foglalása esetén), mind pedig a kedvezményes hagyatéki eljárásban.

Ügyértéksáv (Ft)Általános munkadíj kiszámításaHagyatéki eljárás munkadíja (50% kedvezménnyel)
0 – 500 00020 000 Ft (fix)10 000 Ft
500 001 – 5 000 00020 000 Ft + az 500 000 Ft feletti rész 1%-a10 000 Ft + az 500 000 Ft feletti rész 0,5%-a
5 001 000 – 10 000 00065 000 Ft + az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a32 500 Ft + az 5 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a
10 001 000 – 20 000 00090 000 Ft + a 10 000 000 Ft feletti rész 0,4%-a45 000 Ft + a 10 000 000 Ft feletti rész 0,2%-a
20 001 000 – 100 000 000130 000 Ft + a 20 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a65 000 Ft + a 20 000 000 Ft feletti rész 0,125%-a
100 001 000 – 200 000 000330 000 Ft + a 100 000 000 Ft feletti rész 0,1%-a165 000 Ft + a 100 000 000 Ft feletti rész 0,05%-a
200 000 000 felett430 000 Ft + a 200 000 000 Ft feletti rész 0,05%-a215 000 Ft + a 200 000 000 Ft feletti rész 0,025%-a

Figyelem

Óvakodj a régi keresési találatoktól! Sokan még mindig a közjegyzői díj kalkulátor 2021, közjegyzői díj kalkulátor 2022 vagy a közjegyzői díj kalkulátor 2023 elavult felületeit használják a becsléshez. A jogszabály korábbi módosításai (például a 2025 végén életbe léptetett és 2026-ban is hatályos inflációs korrekciók) emelték a sávhatárokat és a fix alapdíjakat. Ha egy 2021-es kalkulátort használsz, akár 20-30%-kal is alulbecsülheted a ténylegesen fizetendő közjegyzői díjat.

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg (például egy bonyolult végrendelet letétbe helyezése, aláírásminták hitelesítése vagy egyedi jognyilatkozatok esetén), a jogszabály óradíjas elszámolást rendel el. Megkezdett óránként a rendeletben rögzített óradíjat kell megfizetni, amely hagyatéki eljárásban legfeljebb 3 órára számítható felszínre, ha az ügy jellege ezt indokolja.

Mennyi a hagyatéki eljárás díja pontosan? Számítási példa lépésről lépésre

A hagyatéki eljárás díjának alakulása egy konkrét, életszerű példán keresztül érthető meg a legkönnyebben.

Tegyük fel, hogy az elhunyt után egyetlen örökös örököl egy budapesti társasházi lakást, amelynek a helyi önkormányzati jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 35 000 000 Ft. A hagyatékban nincs teher (nincs jelzáloghitel vagy egyéb tartozás), így a tiszta ügyérték 35 000 000 Ft.

Nézzük meg a számítást lépésről lépésre a 2026-os szabályok szerint!

1. Lépés: Az ügyértékalapú munkadíj megállapítása

A 35 000 000 Ft-os érték a 20 000 001 – 100 000 000 Ft közötti sávba esik.

  • A sáv alapdíja 20 millió Ft-ig: 130 000 Ft.
  • A 20 millió Ft feletti rész: 35 000 000 Ft - 20 000 000 Ft = 15 000 000 Ft.
  • Ennek a 15 millió Ft-nak a 0,25%-a: 15 000 000 * 0,0025 = 37 500 Ft.
  • Általános teljes munkadíj: 130 000 Ft + 37 500 Ft = 167 500 Ft.

Mivel ez hagyatéki eljárás, érvényesül az 50%-os törvényi kedvezmény:

  • Hagyatéki munkadíj: 167 500 Ft / 2 = 83 750 Ft.

2. Lépés: A költségátalány kiszámítása

A jogszabály szerint a munkadíj 40%-át kell költségátalányként felszámítani:

  • Költségátalány: 83 750 Ft * 0,40 = 33 500 Ft.

3. Lépés: A nettó számlaalap és az áfa kiszámítása

  • Nettó díjalap (munkadíj + költségátalány): 83 750 Ft + 33 500 Ft = 117 250 Ft.
  • 27%-os ÁFA: 117 250 Ft * 0,27 = 31 657,5 Ft (kerekítve: 31 658 Ft).
  • Bruttó munkadíj és átalány: 117 250 Ft + 31 658 Ft = 148 908 Ft.

4. Lépés: A készkiadások hozzáadása

A hagyatéki tárgyalás során a közjegyző lekérdezte az ingatlan hiteles tulajdoni lapját a Takarnetből (3 000 Ft), elküldött 4 darab tértivevényes levelet az örökösnek és az érintett hatóságoknak (kb. 4 500 Ft), valamint lefolytatta a banki számlalekérdezést a MOKK rendszerén keresztül (kb. 5 000 Ft).

  • Összes igazolt készkiadás: kb. 12 500 Ft.

5. Lépés: Összegzés (Végszámla)

  • Hagyatéki munkadíj (nettó): 83 750 Ft
  • Költségátalány (nettó): 33 500 Ft
  • ÁFA (27%): 31 658 Ft
  • Készkiadások: 12 500 Ft
  • Teljes fizetendő közjegyzői díj: 161 408 Ft.

Ez a számítási példa jól szemlélteti, hogy egy 35 millió forintos ingatlanörökségnél a teljes közjegyzői költség a hagyaték bruttó értékének alig 0,46%-át teszi ki.

Ki fizeti a közjegyzői díjat öröklés és szerződéskötés esetén?

A joggyakorlatban kiemelten fontos kérdés: ki fizeti a közjegyzői díjat? A válasz az eljárás típusától és a felek közötti megállapodástól függ.

1. Hagyatéki eljárásban

Hagyatéki eljárás esetén a főszabály szerint a díjat az örökös vagy a több örökös közösen köteles megfizetni.

  • Több örökös esetén: Ha a hagyatékot többen öröklik, a közjegyzői díj megosztása az örökrészek arányában történik. Ha például két testvér 50-50%-ban örököl egy ingatlant, a díjszámlát is fele-fele arányban kötelesek állni.
  • Egyetemleges felelősség: A közjegyző felé az örököstársak egyetemlegesen felelnek. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik örökös nem jelenik meg vagy nem hajlandó fizetni a tárgyaláson, a közjegyző a teljes összeget követelheti a jelen lévő örököstől, aki ezt követően polgári jogi úton követelheti a társától a rá eső rész megtérítését.
  • Végrendeleti örökös és kötelesrészre jogosult: Ha végrendelet alapján történik az öröklés, a hagyatéki eljárás díját a végrendeleti örökös állja, mivel ő szerzi meg a hagyatéki tárgyakat.

2. Ingatlan adásvételi szerződés okiratba foglalása esetén

Amikor ingatlanvásárlás során a felek úgy döntenek, hogy a szerződést nemcsak ügyvéd ellenjegyzi, hanem közjegyzői okiratba is foglalják, a díjat a felek szabad megállapodása határozza meg. A magyar piaci gyakorlat szerint az okiratba foglalás díját a vevő szokta fizetni, de a felek ettől eltérően 50-50%-os megosztásban is megállapodhatnak.

3. Banki hitelszerződés közjegyzői tanúsítványánál

Jelzáloghitel vagy nagyobb összegű személyi kölcsön igénylésekor a bankok kötelezően előírják, hogy a kölcsönszerződésről és a zálogszerződésről közjegyzői ténytanúsítvány vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat készüljön.

  • Törvényi alapon a díjat a hiteligénylő (adós) köteles megfizetni.
  • Sok bank akció keretében részben vagy teljes egészében visszatéríti a közjegyzői díjat a hitel folyósítása után (például 40 000 – 80 000 Ft összeghatárig).

Mikor jár hagyatéki eljárás közjegyzői díj mentesség vagy kedvezmény?

A jogszabály szigorúan veszi a közjegyzői díj megfizetését, ugyanakkor tartalmaz bizonyos védőhálókat a rászorulók és a speciális helyzetben lévő állampolgárok számára. A hagyatéki eljárás közjegyzőidíj-mentességének és díjmérséklésének szabályai a következők:

1. A jegyzői szakasz teljes díjmentessége

A hagyatéki eljárás két fő szakaszból áll: az önkormányzati jegyző előtt zajló leltározásból és a közjegyző előtti hagyatéki tárgyalásból.

  • Az önkormányzatnál végzett leltározási eljárás, az adó- és értékbizonyítvány kiállítása, valamint a vagyonkutatás teljesen díj- és illetékmentes.
  • Díjfizetési kötelezettség kizárólag a közjegyzői szakaszban keletkezik.

2. Költségmentesség a közjegyzői eljárásban

Ha az örökös jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem tudja kifizetni a közjegyzői díjat, a Polgári perrendtartás szabályaihoz hasonlóan költségmentességet kérhet a közjegyzőtől.

  • Teljes költségmentesség: Ebben az esetben az örökös mentesül a munkadíj és a költségek előlegezése és megfizetése alól. Ezt a közjegyzőnél kell írásban kérelmezni a megfelelő jövedelem- és vagyonigazolások (NAV jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, önkormányzati igazolás) csatolásával.
  • Részleges költségmentesség vagy díjmérséklés: A közjegyző mérlegelheti a díj csökkentését vagy a költségátalány elengedését, ha az örökös bizonyítottan nehéz szociális körülmények között él.

3. Részletfizetési kedvezmény

A gyakorlatban a leggyakrabban alkalmazott könnyítés a részletfizetés. Ha a hagyatékban csak ingatlantulajdon van, de az örökös nem rendelkezik azonnal mobilizálható készpénzzel, a közjegyzőnél kérelmezhető, hogy a megállapított díjat 3, 6 vagy akár 12 havi egyenlő részletben fizesse meg.

Tipp

Ha tudod, hogy a hagyatéki tárgyalás idején nem fogsz rendelkezni a szükséges készpénzzel, még a tárgyalási idézés kézhezvételekor jelezd írásban a közjegyzőnek a részletfizetési vagy költségmentességi igényedet! Ne a tárgyalóteremben, a végzés kihirdetésekor hozd fel a kérést, mert a dokumentumok előkészítése igazolásokat igényel.

Milyen buktatókra érdemes figyelni a közjegyzői eljárás során?

A közjegyzői eljárás költségei jelentősen megemelkedhetnek, ha a felek felkészületlenül érkeznek a tárgyalásra, vagy elhúzódó jogvitákba bocsátkoznak. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb elkerülendő buktatókat:

1. Elhalasztott tárgyalások és pótleltár

Ha a hagyatéki tárgyalásról hiányoznak a kulcsfontosságú dokumentumok (például egy hiányzó születési anyakönyvi kivonat, nem bejelentett bankszámlaszám vagy tisztázatlan ingatlan-tulajdoni viszonyok), a közjegyző kénytelen elhalasztani a tárgyalást.

  • Minden egyes újabb tárgyalási nap eljárási és postázási pluszköltségeket generál.
  • Ha a hagyatéki eljárás jogerős lezárása után kerül elő egy elhallgatott bankszámla vagy autó, póthagyatéki eljárást kell indítani, amelynek külön közjegyzői munkadíja van.

2. Az ügyérték hibás megállapítása

A közjegyzői munkadíj alapja az ingatlan adó- és értékbizonyítványban szereplő értéke.

  • Ha az önkormányzat túlértékeli az ingatlant a piaci viszonyokhoz képest, az örökösök nemcsak magasabb öröklési illetékalappal (ha nem egyenes ági örökösök), hanem arányosan magasabb közjegyzői díjjal is szembesülnek.
  • Ha az értékbizonyítványban szereplő összeg kirívóan eltér a valóságtól, az örökösnek joga van fellebbezni vagy korrekciót kérni a jegyzőnél még a közjegyzői szakasz előtt.

Figyelem

A hagyatéki eljárásban a közjegyző előtt megkötött osztályos egyezség kiváló eszköz a vagyon felosztására, de figyelni kell a díjvonzatára! Ha az örökösök nem a törvényes öröklési rend szerint osztják meg a vagyont, hanem bonyolult cseréket és átruházásokat iktatnak be, az eljárás ügyértéke és munkadíja az egyezség szerinti konstrukcióhoz igazodva módosulhat.

Gyakori kérdések

Mennyi a minimálisan fizetendő közjegyzői díj hagyatéki ügyben?

Hagyatéki eljárásban a legalacsonyabb ügyértéki sávban (0 – 500 000 Ft között) a törvényi kedvezménnyel csökkentett munkadíj nettó 10 000 Ft. Erre rakódik rá a 40%-os költségátalány (4 000 Ft), a 27%-os ÁFA (3 780 Ft), valamint a minimális készkiadások (posta, nyilvántartási lekérdezés, kb. 5 000 – 10 000 Ft). Így még a legkisebb értékű hagyaték esetén is legalább 23 000 – 28 000 Ft körüli bruttó díjra kell számítani.

Lehet-e alkudni a közjegyző díjából?

Nem, a közjegyzői díjból szigorúan tilos alkudni. A közjegyző hatósági jogkört gyakorló független jogszolgáltató, akinek a munkadíját és költségtérítését a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet kötelező erővel rögzíti. A közjegyző sem alacsonyabb, sem magasabb díjat nem állapíthat meg a törvényben meghatározottnál, ettől való eltérés esetén fegyelmi és jogi felelősséggel tartozik.

Mi a teendő, ha az örökös nem tudja egy összegben kifizetni a hagyatéki eljárás díját?

Ha az örökös nem rendelkezik elegendő készpénzzel a díj azonnali rendezéséhez, a tárgyaláson vagy azt megelőzően írásban kérelmezheti a közjegyzőtől a részletfizetés engedélyezését. Indokolt esetben jövedelemigazolások bemutatásával teljes vagy részleges költségmentesség is igényelhető, amely mentesít a díj előlegezése vagy megfizetése alól.

Miben tér el a 2026-os közjegyzőidíj-kalkulátor a korábbi (2021–2023-as) verzióktól?

A korábbi években hatályos sávhatárok és alapdíjak alacsonyabbak voltak. A jogszabály legutóbbi módosításaival a legalsó és közepes értékhatárokat, valamint az óradíjakat is hozzáigazították az inflációs környezethez és a megnövekedett működési költségekhez. A 2021-es vagy 2023-as díjkalkulátorok használata téves, alacsonyabb összeget eredményez a 2026-ban lefolytatott eljárásokhoz képest.

Illeték-e a közjegyzői díj, és jár-e rá az illetékmentesség?

Nem, a közjegyzői díj nem illeték. Az illetéket az állam szedi be (NAV), míg a közjegyzői díj a közjegyzői iroda törvényben rögzített munkadíja és költségtérítése. Ennek megfelelően az egyenes ági rokonok és házastársak közötti öröklési illetékmentesség kizárólag a NAV által kiszabott illetékre vonatkozik, a közjegyző díját ők is kötelesek megfizetni.

Milyen igazolt készkiadások növelhetik a közjegyzői számlát?

A készkiadások között szerepel a tértivevényes levelek postaköltsége, a Takarnet ingatlan-nyilvántartási lekérdezések hatósági díja (tulajdoni lap, térképmásolat), a gépjármű- és bankszámla-lekérdezések díja, a hirdetményi kiterjesztés költsége, valamint szükség esetén a tolmács, fordító vagy kirendelt igazságügyi szakértő munkadíja.