Hiteligénylés előtt a legfontosabb kérdés nem az, hogy a bank mennyit szeretne kölcsönadni, hanem az, hogy jogszabályilag mekkora törlesztőrészletet bír el a jövedelmed. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságfék-szabályozása pontos korlátokat szab a bankoknak és a hitelfelvevőknek. Ezt a korlátot hívjuk jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatónak, vagyis JTM-nek.

A JTM-szabályozás célja az, hogy megvédjen a túlzott eladósodástól. Az MNB előírásai szerint a bankok nem engedhetik meg, hogy a havi igazolt nettó jövedelmed egy meghatározott százalékánál többet költs hiteltörlesztésre. Ha ezt a határt átléped, a bank törvényileg köteles elutasítani a kérelmedet, vagy alacsonyabb hitelösszeget felajánlani — függetlenül attól, hogy te úgy érzed, ki tudnád fizetni a magasabb részletet is.

  1. január 1-jétől a szabályozás érdemben módosult. Az MNB a háztartások jövedelemváltozásaihoz igazítva megemelte a magasabb terhelhetőségi sávba lépéshez szükséges jövedelemhatárt, valamint a kisösszegű hitelek mentességi küszöbét is. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a 2026-ban érvényes JTM-szabályokat, a pontos számítási módszert, a személyi kölcsönök és jelzáloghitelek korlátait, valamint a gyakorlati buktatókat.

Megjegyzés

Kulcsadatok 2026

  • Magasabb terhelhetőségi sáv határa: Nettó 800 000 Ft/hó (korábban 600 000 Ft volt).
  • Mentességi határ (de minimis): 550 000 Ft alatti hitelösszegnél nem kötelező a JTM-vizsgálat (korábban 450 000 Ft).
  • Személyi kölcsönök maximális terhelhetősége: 800 000 Ft alatt legfeljebb 50%, 800 000 Ft-tól legfeljebb 60%.
  • Hitelkártyák és folyószámlahitelek: A teljes hitelkeret 5%-a automatikusan havi törlesztőnek számít, még akkor is, ha egyetlen forintot sem használtál fel belőle.

Mi az a JTM, és miért határozza meg a hitelösszeget?

A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) egy százalékos érték, amely azt mutatja meg, hogy az összes meglévő és újonnan igényelt hited havi törlesztője mekkora hányadát teszi ki a havi igazolt nettó jövedelmednek.

A JTM kiszámításának képlete rendkívül egyszerű:

JTM = Összes havi hiteltörlesztési kötelezettség / Igazolt havi nettó jövedelem × 100

A számlálóban nemcsak a megigényelni kívánt új hitel szerepel. A bankok kötelesek összeadni az összes olyan rendszeres pénzügyi kötelezettségedet, amely a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) szerepel. Ide tartoznak:

  • A már meglévő személyi kölcsönök és autóhitelek havi törlesztői,
  • A meglévő lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztőrészletei,
  • A hitelkártyák hitelkeretének 5%-a (kihasználtságtól függetlenül),
  • A folyószámlahitelek (keretjellegű hitelek) teljes keretösszegének 5%-a,
  • Az áruhitelek és záloghitelek havi törlesztői.

A nevezőben pedig kizárólag a bank által hivatalosan elfogadott, dokumentumokkal igazolt nettó jövedelem szerepelhet. Nem számít bele a készpénzben kapott, be nem jelentett fizetés, ahogy a bizonytalan vagy alkalmi bevételek sem.

Ha a kiszámított JTM-érték meghaladja a jogszabályban rögzített maximális korlátot, a bank a jogszabály erejénél fogva nem adhatja meg a kért hitelösszeget. Ilyenkor a bank vagy csökkenti a hitelösszeget (módosítja a futamidőt), vagy adóstárs bevonását kéri, vagy elutasítja a kérelmet.

A fizetés hány százaléka lehet hitel 2026-ban? (MNB JTM-korlátok)

Sokan teszik fel a kérdést: a fizetésem hány százaléka lehet hitel? A válasz attól függ, hogy mekkora a havi igazolt nettó jövedelmed, milyen típusú hitelt veszel fel, és jelzáloghitel esetén milyen hosszú a kamatperiódus.

  1. január 1-jétől az MNB módosította a JTM-rendeletet (32/2014. MNB rendelet). A korábbi 600 000 forintos jövedelmi küszöbérték helyett 800 000 forint lett az a választóvonal, amely felett magasabb százalékos arányban terhelhető a fizetés.

Az alábbi táblázat foglalja össze a 2026. július 25-én hatályos törvényi maximális JTM-korlátokat forintalapú hiteleknél:

Hiteltípus / KamatperiódusNettó jövedelem < 800 000 FtNettó jövedelem ≥ 800 000 Ft
Fedezetlen hitelek (személyi kölcsön, áruhitel)50%60%
Jelzáloghitel: 5 évnél rövidebb kamatperiódus25%30%
Jelzáloghitel: 5–10 év közötti kamatperiódus35%40%
Jelzáloghitel: legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix50%60%

Megjegyzés: Energetikailag hatékony, zöld lakáscélok esetén a bankok 800 000 Ft alatti jövedelem mellett is engedélyezhetik a 60%-os JTM-limitet, amennyiben a hitel kamata legalább 10 évre fixált.

A táblázatból két fontos szabály rajzolódik ki:

  1. A fix kamatozás biztonsága: Minél hosszabb időre fixálod a hitel törlesztőrészletét, a jogszabály annál magasabb JTM-korlátot enged meg. Egy változó kamatozású (például 3 havonta változó) lakáshitel esetén a kamatkockázat miatt 800 000 Ft alatti fizetésnél a jövedelmednek legfeljebb 25%-át fordíthatod törlesztésre. Ezzel szemben egy 10 éves kamatperiódusú vagy végig fix lakáshitelnél akár a fizetésed 50%-a is lehet a havi törlesztő.
  2. Fedezetlen hitelek egyszerűsége: A személyi kölcsönöknél nincs ingatlanfedezet, így ott a kamatperiódus szerinti bontás helyett egyöntetűen az 50%-os (800 000 Ft alatt) és a 60%-os (800 000 Ft felett) korlát érvényesül. Mivel a magyar piacon elérhető személyi kölcsönök döntő többsége amúgy is végig fix kamatozású a teljes futamidő alatt, a kamatkockázat eleve alacsony.

Figyelem

Az MNB-korlát csak a jogszabályi plafon! Az MNB által meghatározott 50-60%-os JTM-értékek a törvényi maximumot jelentik. A bankok saját belső kockázatkezelési szabályzataik alapján ennél szigorúbb korlátokat is megállapíthatnak. Sok bank a megélhetési költségek (létminimum) biztosítása érdekében a 800 000 Ft alatti jövedelmeknél a gyakorlatban csak 35-45%-os terhelést engedélyez, különösen akkor, ha az igénylő egyedülálló vagy eltartott gyermekei vannak.

JTM-számítás a gyakorlatban: konkrét példa lépésről lépésre

Nézzük meg egy konkrét, számokkal végigvezetett példán keresztül, hogyan működik a JTM-számítás a 2026-os szabályok szerint.

A kiinduló helyzet

Péter és Anna házaspárként közösen szeretnének hitelt felvenni.

  • Péter igazolt havi nettó munkabére: 450 000 Ft
  • Anna igazolt havi nettó munkabére: 350 000 Ft
  • A háztartás összesített havi nettó jövedelme: 800 000 Ft

Mivel a közös igénylésnél a jövedelmek összeadódnak, a háztartás eléri a 800 000 forintos jövedelmi küszöböt. Ez azt jelenti, hogy személyi kölcsön vagy végig fix lakáshitel esetén a jogszabályi maximális JTM-korlátjuk 60%.

Elméleti maximális havi törlesztési kapacitásuk: 800 000 Ft × 0,60 = 480 000 Ft/hó

Meglévő kötelezettségek ellenőrzése

A bank lekérdezi a KHR-rendszert, ahol az alábbi tételek szerepelnek:

  1. Péter meglévő autóhitele: havi 65 000 Ft törlesztőrészlet.
  2. Anna hitelkártyája: 500 000 Ft-os hitelkeret. (Bár Anna a kártyát ritkán használja és jelenleg 0 Ft a tartozása, a rendelet értelmében a keret 5%-a havi kötelezettségnek minősül): 500 000 Ft × 0,05 = 25 000 Ft/hó
  3. Péter folyószámlahitele: 300 000 Ft-os keretösszeg. (Szintén a keret 5%-a számít bele): 300 000 Ft × 0,05 = 15 000 Ft/hó

A meglévő havi kötelezettségek összesen: 65 000 + 25 000 + 15 000 = 105 000 Ft/hó

Az újonnan vállalható törlesztőrészlet kiszámítása

A maximálisan vállalható 480 000 Ft-os keretből le kell vonni a meglévő 105 000 Ft-os kötelezettséget: 480 000 Ft - 105 000 Ft = 375 000 Ft/hó

Tehát Péter és Anna az új hitelükre legfeljebb havi 375 000 Ft-os törlesztőrészletet vállalhatnak be.

Ha a meglévő hitelkártyát és folyószámlahitelt a hiteligénylés előtt megszüntetik, a meglévő terhelésük 105 000 Ft-ról 65 000 Ft-ra csökken. Ebben az esetben az új hitelre vállalható havi törlesztőrészletük azonnal megemelkedik 415 000 Ft/hó összegre.

Mennyi személyi kölcsönt kaphatok a fizetésem alapján?

A személyi kölcsön az egyik legnépszerűbb hitelforma Magyarországon, mivel gyorsan elintézhető és nem igényel ingatlanfedezetet. Azonban felmerül a kérdés: mennyi személyi kölcsönt kaphatok a nettó béremből 2026-ban?

A személyi kölcsönnél felvehető hitelösszeg nagyságát három tényező határozza meg:

  1. A havi igazolt nettó jövedelmed nagysága,
  2. A rá alkalmazható JTM-korlát (50% vagy 60%),
  3. A választott futamidő (személyi kölcsönnél a törvényi maximum általában 7-8 év / 84-96 hónap).

Nézzünk meg néhány tájékoztató jellegű számítást különböző jövedelmi szintekre, feltételezve, hogy az igénylőnek nincs semmilyen más meglévő hitele vagy hitelkerete, a futamidő 7 év (84 hónap), és az átlagos piaci kamatláb 10,5%:

1. Példa: Nettó 300 000 Ft-os fizetés

  • Maximális JTM-korlát (50%): 150 000 Ft/hó
  • Banki szigorítási korrekció (például 40%-os belső limit alkalmazása esetén): 120 000 Ft/hó
  • Becsült maximális felvehető személyikölcsön-összeg (7 éves futamidőre): kb. 6 800 000 – 8 000 000 Ft

2. Példa: Nettó 500 000 Ft-os fizetés

  • Maximális JTM-korlát (50%): 250 000 Ft/hó
  • Becsült maximális felvehető személyikölcsön-összeg (7 éves futamidőre): kb. 11 500 000 – 14 000 000 Ft

3. Példa: Nettó 900 000 Ft-os fizetés

  • Maximális JTM-korlát (60%): 540 000 Ft/hó
  • Becsült maximális felvehető személyikölcsön-összeg (7 éves futamidőre): kb. 25 000 000 – 30 000 000 Ft (Megjegyzés: A bankok a fedezetlen személyi kölcsönök összeghatárát egyedileg általában 12–15 millió forintban maximálják egyetlen adós esetén, még akkor is, ha a JTM alapján magasabb összeget is elbírna a jövedelem).

Fontos

A jövedelem elfogadhatóságának korlátai Nem minden beérkező pénzösszeget fogad el a bank nettó jövedelemként. A hitelképesség megállapításához a jövedelemnek hivatalosan igazolhatónak, adózottnak és rendszeresnek kell lennie.

Munkaviszony nélküli hitelek: mit fogad el a bank jövedelemként?

Gyakori tévhit és keresési téma a munkaviszony nélküli hitelek köre. Sokan teszik fel a kérdést: kaphatok-e hitelt, ha nincs bejelentett alkalmazotti munkaviszonyom?

A válasz egyértelmű: szigorúan vett „jövedelem nélküli hitel” a magyar jogrendben nem létezik. Az MNB adósságfék-rendelete minden pénzintézet számára kötelezővé teszi a jövedelemvizsgálatot. Olyan legális banki hitel nincs Magyarországon, ahol a bank egyáltalán nem kér jövedelemigazolást.

Ugyanakkor a klasszikus alkalmazotti munkaviszony hiánya nem jelenti azt, hogy nem kaphatsz hitelt. A bankok az igazolható jövedelmeket két fő csoportra osztják:

1. Elsődleges (önállóan elfogadható) jövedelmek

Ezek olyan jövedelmek, amelyek önmagukban is elegendőek a hiteligénylés elindításához. Legalább egy elsődleges jövedelemmel minden hiteligénylésnél rendelkezni kell:

  • Alkalmazotti munkabér: Határozatlan (vagy legalább 1-2 éve folyamatos határozott) idejű munkaszerződésből származó, próbaidőn túli nettó bér.
  • Vállalkozói jövedelem: Egyéni vállalkozók, KATA-sok, átalányadózók vagy cégtulajdonosok esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiállított jövedelemigazolás alapján számított nettó jövedelem (általában legalább 1 lezárt teljes üzleti év szükséges).
  • Öregségi és végleges rokkantsági nyugdíj: Az állam által folyósított, rendszeres nyugellátás.

2. Másodlagos (kiegészítő) jövedelmek

Ezeket a jövedelmeket a bankok beszámítják a JTM kiszámításakor, de önmagukban nem elegendőek a hiteligényléshez — kötelező melléjük legalább egy elsődleges jövedelmet felmutatni (akár az igénylőnél, akár egy bevont adóstársnál):

  • Családtámogatási ellátások: CSED (Csecsemőgondozási díj), GYED (Gyermekgondozási díj), GYES,
  • Családi pótlék,
  • Ingatlan bérbeadásából származó adózott jövedelem (NAV felé bevallott és bankszámlára érkező bérleti díj),
  • Osztalék (ha nem a fő jövedelemforrás),
  • Rendszeres ösztöndíj vagy tartásdíj.

Ha egyáltalán nincs igazolható elsődleges jövedelmed, a megoldást egy adóstárs bevonása jelentheti. Az adóstárs (például házastárs, szülő vagy kötelezettséget vállaló harmadik személy) elsődleges jövedelme bekerül a JTM-számításba, így a bank a két jövedelem összege alapján bírálja el a hitelt.

Rejtett csapdák a JTM-ben: a hitelkártyák és folyószámlahitelek torzító hatása

A JTM kiszámításakor az egyik leggyakoribb meglepetés a hitelkártyák és folyószámlahitelek kezelése miatt éri az igénylőket.

A 32/2014. MNB rendelet értelmében a keretjellegű hiteleket a bankoknak kötelező figyelembe venniük a havi törlesztési kötelezettségek között. A rendelet előírja, hogy a teljes szerződéses hitelkeret 5%-át kell havi fix törlesztőrészletként beszámítani a JTM számlálójába.

Ez a szabály akkor is érvényes, ha:

  • A hitelkártyádat egyáltalán nem használod, és a fiókod mélyén lapul,
  • A folyószámlahitel-keretedből soha egyetlen forintot sem vettél igénybe,
  • A kártyádat minden hónapban a kegyelmi időszakon belül 100%-ban visszafizeted.

Miért veszélyes ez a bírálatnál?

Vegyünk egy példát: Tegyük fel, hogy a nettó fizetésed 400 000 Ft. Meglévő hiteleid nincsenek. A törvényi JTM-limited 50%, ami azt jelenti, hogy maximum 200 000 Ft/hó törlesztőt vállalhatsz be.

Rendelkezel azonban két “ártalmatlannak” tűnő kerettel:

  1. Egy 1 000 000 Ft-os hitelkártya-kerettel (havi beszámított teher: 1 000 000 × 0,05 = 50 000 Ft),
  2. Egy 1 000 000 Ft-os folyószámlahitel-kerettel (havi beszámított teher: 1 000 000 × 0,05 = 50 000 Ft).

Ez a két nem használt keret összesen havi 100 000 Ft-tal csökkenti a JTM-kapacitásodat! Így az eredetileg elérhető 200 000 Ft-os havi törlesztési kereted felét (100 000 Ft) a bank a látens kereteidre számolja el. Ennek következtében az új hiteledre már csak maximum 100 000 Ft/hó törlesztőt vállalhatsz, ami a felvehető hitelösszeget a felére csökkenti.

Mit tehetsz, ha fennakadsz a JTM-szabályokon? (Stratégiák a korlát növelésére)

Ha a kiszemelt hitelösszeg törlesztőrészlete meghaladja a JTM-korlátodat, nem kell azonnal feladnod a hiteligénylést. Számos legális lehetőség áll rendelkezésre a terhelhetőséged növelésére vagy a meglévő terheid csökkentésére.

Tipp

Praktikus lépések a JTM-limit optimalizálására

  1. Szüntesd meg a nem használt hitelkereteket: A hiteligénylés előtt legalább 30 nappal mondd fel a hitelkártyáidat, és csökkentsd vagy szüntesd meg a folyószámlahitel-keretedet. Győződj meg róla, hogy a felmondást átvezették a KHR-rendszerben is!
  2. Vonj be adóstársat: Házastárs, élettárs vagy közeli hozzátartozó bevonásával a jövedelmek összeadódnak. Ha az adóstárs jövedelme magas, a közös jövedelem elérheti a 800 000 Ft-os küszöböt, amivel a terhelhetőségi limit 50%-ról 60%-ra emelkedik.
  3. Hosszabbítsd meg a futamidőt: A futamidő növelésével azonos hitelösszeg mellett alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészlet, így beleférhetsz a JTM-keretbe. (Személyi kölcsönnél a maximális futamidő általában 7-8 év, lakáshitelnél akár 25-30 év).
  4. Válassz hosszabb kamatperiódust: Jelzáloghitel esetén a 3-5 éves kamatperiódusról 10 éves vagy végig fix kamatozású hitelre váltva a terhelhetőségi korlátod 35%-ról 50%-ra (vagy 40%-ról 60%-ra) ugrik.
  5. Váltsd ki a meglévő drága hiteleidet: Ha meglévő személyi kölcsönöd magas havi törlesztővel fut, egy adósságrendező hitellel hosszabb futamidőre terelve csökkentheted a havi kötelezettségedet, felszabadítva JTM-kapacitást az új hitelhez.

Gyakori kérdések

Mennyi személyi kölcsönt kaphatok 400 000 forintos nettó fizetéssel?

Nettó 400 000 forintos fizetés esetén az MNB JTM-rendelete alapján a törlesztőrészleteid összege nem haladhatja meg a jövedelmed 50%-át, azaz a havi 200 000 forintot. Ha nincs semmilyen más meglévő hiteled vagy hitelkereted, a bankok belső megélhetési kalkulációitól függően havi 150 000 – 200 000 Ft törlesztőrészletet vállalhatsz be. Ez 7 éves futamidő és 10,5%-os átlagos kamat mellett kb. 9–11 millió forintos maximális személyikölcsön-összeget tesz lehetővé.

Milyen minimális jövedelemtől igényelhető személyi kölcsön 2026-ban?

A jogszabály nem rögzít minimális jövedelemküszöböt, de a bankok saját belső szabályzataikban meghatározzák a minimálisan elvárt igazolt nettó bér összegét. 2026-ban a legtöbb magyarországi pénzintézet a hatályos nettó minimálbér összegét (vagy legalább 180 000 – 200 000 Ft nettó jövedelmet) követeli meg a személyi kölcsön igényléséhez. Ennél alacsonyabb jövedelemmel a hitelkérelmet adóstárs bevonása nélkül elutasítják.

Hogyan befolyásolja a nem használt hitelkártya a JTM-mutatót?

A nem használt hitelkártya a teljes rögzített hitelkeret 5%-ával csökkenti a havi terhelhetőségedet. Ha rendelkezel egy 600 000 Ft-os hitelkártya-kerettel, a bank a JTM kiszámításakor akkor is havi 30 000 Ft meglévő törlesztési kötelezettséget számol el a jövedelmedből, ha a kártyát évek óta nem használtad és egyetlen forint tartozásod sincs rajta. Hitelfelvétel előtt ezért érdemes a felesleges kártyákat megszüntetni.

Igényelhető-e hitel bejelentett munkaviszony nélkül?

Kizárólag hivatalos jövedelem nélkül nem igényelhető legális banki hitel Magyarországon. Ugyanakkor nem csak a klasszikus alkalmazotti munkaviszony fogadható el: a bankok elfogadják az egyéni vagy társas vállalkozásból származó adózott jövedelmet (NAV jövedelemigazolással), a végleges öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat is. Ha az igénylőnek nincs saját elsődleges jövedelme, megfelelő jövedelemmel rendelkező adóstárs bevonásával igényelhető hitel.

Mi a teendő, ha a bank visszautasítja a hitelt a JTM-korlát miatt?

Ha a bank a JTM-korlát túllépése miatt utasítja el a kérelmet, több megoldás létezik: megpróbálhatod megszüntetni a meglévő hitelkártyákat és folyószámlahiteleket, bevonhatsz egy megfelelő jövedelmű adóstársat, megnövelheted a hitel futamidejét a havi részlet csökkentése érdekében, vagy igényelhetsz alacsonyabb hitelösszeget. Jelzáloghitel esetén a hosszabb kamatperiódusra való áttérés is emelheti a JTM-korlátot.

Beleszámít-e a Babaváró hitel a JTM-korlátba?

Igen, a Babaváró hitel beleszámít a JTM-mutatóba. Ha már törleszted a Babaváró hitelt, annak tényleges havi törlesztőrészlete csökkenti a terhelhetőségedet. Ha a Babaváró hitelt a lakáshitellel egy időben igényled, a bankok bírálati gyakorlata eltérő: a rendelet szerint a Babaváró hitel törlesztőjét is figyelembe kell venni a JTM-számításnál, emellett ingatlanfedezetként történő beszámításánál külön MNB adósságfék-korlátok vonatkoznak rá.