Tranzakciós illeték 2026: mértéke, kire vonatkozik, mikor mentes

A pénzügyi tranzakciós illeték a magyar pénzforgalmi rendszer egyik legmeghatározóbb közterhe, amely szinte minden napi bankolási műveletet érint az egyszerű átutalásoktól kezdve a készpénzfelvételen át egészen a devizakonverziós ügyletig. A szabályozás alapját a 2012. évi CXVI. törvény (Pti.) képezi, amely az elmúlt években több jelentős módosításon ment keresztül. A jogszabályi változások és az illetékkulcsok emelése közvetlenül befolyásolják a lakossági és vállalkozói bankszámlák fenntartási és használati költségeit.

Jogi értelemben a tranzakciós illetéket nem az állampolgárok vagy a vállalkozások, hanem a pénzügyi szolgáltatók – elsősorban a hazai bankok, hitelintézetek és pénzforgalmi szolgáltatók – fizetik meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A gyakorlatban azonban a pénzintézetek ezt a terhet a hirdetményeikben és kondíciós listáikban szinte teljes egészében továbbterhelik az ügyfelekre. Emiatt kiemelten fontossá vált a bankszámladíjak átláthatósága és a törvényi mentességi szabályok pontos ismerete.

A 2024 második felében életbe léptetett jogszabályi emelések után a törvényi feltételek rendszere stabilizálódott. A lakossági átutalásoknál érvényes 50 000 forintos illetékmentességi küszöb, a megemelt tranzakciós plafon, a kiegészítő devizailleték, valamint a korábbi lakossági banki díjstop kivezetése alapjaiban határozza meg a jelenlegi bankolási környezetet. Az alábbi útmutatóban részletesen áttekintjük a hatályos szabályokat, az illeték pontos mértékeit, a törvényes mentességi lehetőségeket és a gyakorlati számítási példákat.

Mi az a pénzügyi tranzakciós illeték és kire vonatkozik?

A pénzügyi tranzakciós illeték egy olyan közvetett adó típusú közteher, amelyet az Országgyűlés a 2012. évi CXVI. törvénnyel vezetett be. A törvény hatálya kiterjed minden olyan Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, hitelintézményre, értékpapír-forgalmazóra és pénzváltóra, amely fizetési számlavezetési, pénzforgalmi vagy devizakonverziós szolgáltatást nyújt.

A törvény alapján az adó alanya maga a pénzügyi szolgáltató. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak és cégeknek nincs közvetlen adómegállapítási, adóbevallási vagy adóbefizetési kötelezettségük a NAV felé. Az illetéket a bankok havonta számolják el és utalják át az államkasszába a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.

Ugyanakkor a jogszabály nem tiltja meg a pénzintézeteknek, hogy a megfizetett tranzakciós illetéket ügyfeleikre áthárítsák. A bankok ezt a számlavezetési hirdetményeikben teszik meg, jellemzően „tranzakciós díj”, „utalási díj szvariables eleme” vagy explicit módon „áthárított tranzakciós illeték” megnevezéssel. Emiatt a tranzakciós illeték tényleges gazdasági terhét a számlatulajdonosok viselik.

A szabályozás hatálya kiterjed a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokra is. Azok a nemzetközi fintech szolgáltatók, amelyek magyarországi ügyfeleknek nyújtanak fizetési számlaszolgáltatást (például a határon átnyúló engedéllyel működő intézmények), szintén kötelesek bejelentkezni a NAV-hoz a T201-es nyomtatványon, és a magyar szabályok szerinti tranzakciós illetéket megállapítani, bevallani és megfizetni.

A tranzakciós illeték mértéke 2026-ban

A tranzakciós illeték mértéke az elvégzett pénzügyi művelet típusától és az érintett szereplők körétől függ. A törvény éles különbséget tesz a készpénzmentes átutalások, a készpénzfelvételi műveletek, a devizakonverzióval járó ügyletek, valamint a bankkártyák éves tartása között.

Az alábbi táblázat összefoglalja a hatályos illetékkulcsokat, a felső értékhatárokat (plafon) és a vonatkozó lakossági kedvezményeket:

Az átutalási illeték és az 50 000 forintos szabály működése

A készpénzmentes fizetési műveletekre – mint az eseti átutalás, a rendszeres utalás és a csoportos beszedés – főszabály szerint 0,45%-os tranzakciós illetékmérték vonatkozik. Egyetlen átutalási tranzakció után a fizetendő illeték maximális összege nem haladhatja meg a 20 000 forintot. Ez a felső korlát garantálja, hogy a rendkívül nagy összegű utalásoknál az illeték mértéke ne növekedjen korlátlanul.

A magánszemélyek védelme érdekében a jogszabály lakossági átutalási mentességet biztosít. Természetes személyek által kezdeményezett átutalás és csoportos beszedés esetén 50 000 forintig a művelet teljes mértékben illetékmentes. Amennyiben az átutalt összeg meghaladja az 50 000 forintot, a 0,45%-os illetéket kizárólag az 50 000 forintot meghaladó rész után kell kiszámítani és megfizetni.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a sávos kedvezmény kizárólag a lakossági (természetes személy) számlákról indított átutalásokra vonatkozik. A gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és cégek fizetési számláiról indított utalásoknál nincs 50 000 forintos mentes értékhatár: ott a teljes átutalt összeg után azonnal felszámításra kerül a 0,45%-os tranzakciós illeték (a 20 000 forintos plafonig).

A készpénzfelvételi tranzakciós illeték mértéke

A készpénzkímélő fizetési módok ösztönzése és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a jogalkotó a készpénzfelvételi műveleteket magasabb tranzakciós illetékkel sújtja. A készpénzfelvétel illetékkulcsa 0,9%, és a normál utalásokkal ellentétben itt nincs törvényi felső korlát (plafon). Akár bankfióki pénztárban, akár ATM-en keresztül vagy postai kifizetéssel történik a készpénzfelvétel, a teljes összeg 0,9%-a illetékként fizetendő.

Ez a magasabb kulcs a vállalkozói szférára kiemelten súlyos terhet ró, mivel a cégek és vállalkozások készpénzfelvételeinél a bankok teljes egészében áthárítják a 0,9%-os illetéket, amelyre a bank saját tranzakciós vagy pénztári díja is rárakódik.

Kiegészítő tranzakciós illeték devizakonverzió esetén

Az adójogszabályok különös figyelmet fordítanak a devizaváltást tartalmazó tranzakciókra. Ha egy átutalás vagy pénzügyi művelet során pénznemek közötti konverzió (devizaváltás) valósul meg – például HUF számláról EUR vagy USD számlára történő utaláskor –, az alap tranzakciós illetéken felül kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték fizetendő.

A kiegészítő devizakonverziós illeték mértéke további 0,45%, a felső korlátja pedig tranzakciónként ugyancsak 20 000 forint. Ez azt jelenti, hogy egy devizaváltással egybekötött utalás teljes tranzakciós illetékterhe a két illetékelem összeadásával elérheti a 0,90%-ot (maximálisan 20 000 + 20 000, azaz 40 000 forintos felső határig).

Tranzakciós illeték mentesség: mikor nem kell illetéket fizetni?

A törvény számos kivételt és mentességi kört határoz meg, ahol nem keletkezik tranzakciós illetékfizetési kötelezettség. Ezen szabályok tudatos kihasználásával a magánszemélyek és a vállalkozások jelentős összegeket takaríthatnak meg a banki költségeiken.

1. Saját számlák közötti átutalások egyazon pénzintézetnél

Mentességet élveznek az olyan átutalási megbízások, ahol a fizetési számla indítója és kedvezményezettje ugyanaz a személy vagy szervezet, feltéve, hogy mindkét számlát ugyanaz a pénzforgalmi szolgáltató vezeti. Ha például a lakossági ügyfél a saját folyószámlájáról utal át pénzt a saját megtakarítási számlájára vagy devizaszámlájára ugyanazon a bankon belül, az a tranzakciós illeték szempontjából mentes.

2. Törvényi ingyenes készpénzfelvétel

A lakossági ügyfelek számára elérhető havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel törvényi joga (a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvény alapján) felülírja a tranzakciós illetéket. A magánszemélyek egy általuk megjelölt bankszámlára nyilatkozatot tehetnek, amely alapján minden naptári hónapban az első két készpénzfelvétel összesen 150 000 forintos összeghatárig teljesen díj- és illetékmentes.

A bank számára ugyan a 0,9%-os tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a NAV felé fennáll, azonban a törvény kifejezetten megtiltja ezen költség ügyfélre történő áthárítását. Így a lakossági ügyfél a 150 000 forintos kereten belül díjmentesen fér hozzá a készpénzéhez.

3. Fizetési kérelem és qvik fizetési megoldások

A hazai Azonnali Fizetési Rendszerre (AFR) épülő innovatív fizetési megoldások kiemelt illetékmentességet élveznek. Ha egy átutalás egy fizetési kérelem elfogadásával indul el, vagy a kereskedelmi qvik fizetési rendszereken keresztül (QR-kódos, nfc-s vagy alkalmazásalapú azonnali utalással) valósul meg, a tranzakció mentes a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Ez a mentesség kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a kereskedők és vásárlók számára a drágább kártyás vagy készpénzes fizetési módok helyett alternatívát nyújtson az azonnali átutalásra épülő fizetés.

4. Államkincstári műveletek és állampapír-befektetések

A Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett értékpapírnyilvántartási számlákra történő pénzbeutaltatás, az ott végrehajtott állampapír-vásárlás, valamint az Államkincstártól a lakossági bankszámlára történő pénzkiutalás teljes mértékben mentes a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Ez a mentesség a lakossági állampapírok (például Prémium Magyar Állampapír, Fix Magyar Állampapír, Magyar Állampapír Plusz) kiemelkedő hozamelőnyének egyik alappillére, hiszen a befektetett tőke és a kifizetett kamat mozgása során semmilyen illetékteher nem csökkenti a hozamot.

5. Adóbefizetések és közigazgatási illetékek

Mentesek a tranzakciós illeték alól a különféle adók, járulékok és közigazgatási díjak befizetései, amelyeket a számlatulajdonosok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a helyi önkormányzati adóhatóságok vagy a Magyar Államkincstár számláira teljesítenek.

6. Kártyás vásárlások (POS és online)

Amikor a boltban bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával fizetsz a POS terminálnál, vagy a webshopban megadod a kártyaadataidat, maga az egyes vásárlási tranzakció nem esik a 0,45%-os utalási illeték alá. A bankkártyáknál a jogalkotó nem tranzakciónkénti, hanem éves átalányilletéket állapított meg (500 Ft vagy 1250 Ft/év), amelyet a kártyakibocsátó bank fizet meg, és beépít a kártya éves számlavezetési vagy kártyadíjába. Emiatt a mindennapi kártyás vásárlás illetékmentesnek tekinthető az ügyfél szempontjából.

Hogyan hárítják át a bankok a tranzakciós illetéket?

Bár az adótörvény a pénzintézeteket nevezi meg adóalanyként, a bankok üzletpolitikájuk és kondíciós listáik révén változatos módszerekkel terhelik tovább ezt a költséget az ügyfeleikre.

A banki áthárítás három leggyakoribb formája:

1. Közvetlen százalékos áthárítás: A bank az átutalási díj összetevőjeként pontosan meghatározza a 0,45%-os (készpénzfelvételnél 0,9%-os) illetékelemet, és azt hozzáadja a saját alapdíjához. Ebben az esetben az elszámoláson jól látható a jogszabályi illeték összege.
2. Csomagáras beépítés: Egyes prémium számlacsomagoknál a bank vállalja, hogy a havi számlavezetési díj fejében bizonyos számú vagy összegű átutalást illetékmentesen/díjmentesen biztosít az ügyfélnek. Ilyenkor a bank a saját marzsából fizeti ki a NAV felé az illetéket.
3. Plakátáras díjszabás: A bankok a kondíciós listában nem bontják meg a díjat illetékre és saját díjra, hanem egyetlen egybevont tranzakciós díjat határoznak meg (például 0,55%, de min. 300 Ft, max. 25 000 Ft), amely már tartalmazza a törvényi illeték fedezetét is.

Tranzakciós illeték kalkulátor: kiszámolt példák

A tranzakciós illeték pontos összegének kiszámításához látnunk kell a tranzakció típusát, a számlatulajdonos jogi státuszát (lakossági vagy vállalkozói) és az átutalt összeget. Az alábbi minta példák bemutatják a gyakorlati számítási metodikát.

Példa 1: Lakossági átutalás 40 000 Ft összegben

• Tranzakció: Lakossági eseti átutalás belföldön, forintban.
• Átutalt összeg: 40 000 Ft.
• Számítás: Mivel az összeg nem haladja meg az 50 000 forintos lakossági mentességi határt, az illetékalap 0 Ft.
• Fizetendő tranzakciós illeték: 0 Ft.

Példa 2: Lakossági átutalás 250 000 Ft összegben

• Tranzakció: Lakossági eseti átutalás belföldön.
• Átutalt összeg: 250 000 Ft.
• Illetékmentes rész: 50 000 Ft.
• Illetékköteles rész (illetékalap): 250 000 Ft - 50 000 Ft = 200 000 Ft.
• Illeték mértéke: 0,45%.
• Számítás: 200 000 Ft * 0,0045 = 900 Ft.
• Fizetendő tranzakciós illeték: 900 Ft.

Példa 3: Vállalkozói átutalás 10 000 000 Ft összegben

• Tranzakció: Céges átutalás beszállítói számla rendezésére.
• Átutalt összeg: 10 000 000 Ft.
• Mentesség: Vállalkozói számlánál nincs 50 000 Ft-os mentesség.
• Számított illeték: 10 000 000 Ft * 0,0045 = 45 000 Ft.
• Törvényi felső korlát (plafon): 20 000 Ft.
• Fizetendő tranzakciós illeték: Mivel a kiszámított 45 000 Ft meghaladja a 20 000 Ft-os törvényi plafont, a fizetendő illeték 20 000 Ft.

Példa 4: Készpénzfelvétel ATM-ből 200 000 Ft összegben (kereten felül)

• Tranzakció: Lakossági készpénzfelvétel ATM-ből, a havi ingyenes keret kimerítése után.
• Felvett összeg: 200 000 Ft.
• Illeték mértéke: 0,90% (nincs felső plafon).
• Számítás: 200 000 Ft * 0,009 = 1800 Ft.
• Fizetendő tranzakciós illeték: 1800 Ft (amelyre rárakódik a bank saját készpénzfelvételi díja).

Példa 5: Devizaátutalás devizaváltással 1 000 000 Ft értékben

• Tranzakció: Lakossági utalás forintszámláról euró számlára (devizakonverzióval).
• Átutalt összeg: 1 000 000 Ft.
• Illetékalap (az 50 000 Ft-os mentesség levonása után): 950 000 Ft.
• Alap tranzakciós illeték (0,45%): 950 000 Ft * 0,0045 = 4275 Ft.
• Kiegészítő devizakonverziós illeték (+0,45%): 950 000 Ft * 0,0045 = 4275 Ft.
• Teljes fizetendő tranzakciós illeték: 4275 Ft + 4275 Ft = 8550 Ft.

Összefoglaló számítási képlet lakossági utalásokhoz:

Fizetendő illeték = MIN(20000; MAX(0; Utalt összeg - 50000) * 0,0045)

Nemzetközi szolgáltatók és a tranzakciós illeték (Wise, Revolut)

Sokan választanak nemzetközi fintech szolgáltatókat (például Revolutot vagy Wise-t) abban a reményben, hogy elkerülhetik a hazai banki költségeket és tranzakciós illetékeket. A jogi szabályozás értelmében azonban a Magyarországon lakóhellyel rendelkező ügyfeleknek fizetési számlát nyújtó szolgáltatókra a magyar tranzakciós illeték törvényi hatálya kiterjed.

A gyakorlatban a nemzetközi fintech cégek kétféleképpen működnek:

1. Magyarországi fiókteleppel vagy helyi számlaszámmal működő szolgáltatók: Amennyiben a szolgáltató magyar HUF számlaszámot (IBAN) biztosít és bejelentkezett a NAV-hoz, a jogszabályi illetéket köteles megállapítani és bevallani. Ezt az összeget a díjstruktúrájában (például utalási díjként vagy átváltási árrésként) érvényesíti.
2. Külföldi számlaszámmal működő szolgáltatók: Ha az utalás külföldi IBAN számláról (például litván LT-s Revolut számláról) indul felülről nem konvertált devizában, a nemzetközi utalási láncban a fogadó hazai bank a beérkező tételeknél nem számít fel illetéket. Ugyanakkor a magyar forintszámláról a nemzetközi kártyás feltöltés (top-up) kártyás vásárlásnak minősül, így az egyedi utalási illetéktől mentesül a lakossági ügyfél.

Gyakori kérdések

A magánszemélyeknek külön be kell vallaniuk vagy be kell fizetniük a tranzakciós illetéket?

Nem, a magánszemélyeknek semmilyen adóbevallási vagy adóbefizetési kötelezettségük nincs a NAV felé a tranzakciós illetékkel kapcsolatban. Az illetéket a számlavezető bank állapítja meg, vallja be és fizeti be az államkasszába. A bank a saját kondíciós listájában határozza meg, hogy ezen költséget milyen formában és mértékben terheli rá az ügyfél számlájára.

Vonatkozik-e az 50 000 forintos illetékmentesség a vállalkozói számlákra?

Nem, az 50 000 forintos utalási illetékmentességi küszöb kizárólag a természetes személyek (lakossági ügyfelek) által kezdeményezett fizetési műveletekre vonatkozik. Az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok (cégek) vállalkozói fizetési számláiról indított átutalásoknál a teljes összeg után meg kell fizetni a 0,45%-os illetéket (a 20 000 forintos tranzakciónkénti plafonig).

Mi a teendő, ha több bankszámlám van, hol vehetek fel ingyenesen készpénzt?

A havi kétszeri, összesen legfeljebb 150 000 forintig terjedő ingyenes készpénzfelvételi jog törvényileg jár minden magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemélynek, de kizárólag egyetlen kijelölt bankszámlán. A nyilatkozatot a választott banknál lehet megtenni netbankon, bankfiókban vagy írásban. Ha több számlád van, mérlegeld, hogy melyik bankod ATM-hálózatát használod a leggyakrabban, és arra a számlára regisztráld a nyilatkozatot.

Hogyan számítják ki a tranzakciós illetéket, ha devizát váltok átutaláskor?

Ha az átutalási művelet devizakonverzióval jár (például forintszámláról eurót utalsz külföldre), a tranzakciót kettős illetékterhelés érheti. Az alapvető 0,45%-os átutalási illetéken felül (amely lakossági ügyfélnél az 50 000 Ft feletti részre vonatkozik, max. 20 000 Ft-ig) meg kell fizetni a 0,45%-os kiegészítő devizakonverziós illetéket is (szintén max. 20 000 Ft-ig). Így a teljes illeték mértéke elérheti a 0,90%-ot.

Illetékköteles-e az állampapír vásárlása vagy kiutalása a Magyar Államkincstártól?

Nem, a Magyar Államkincstárnál (MÁK) kezelt ügyfélszámlákra történő pénzbeutalás, az ottani állampapír-vásárlás, valamint az Államkincstárból a lakossági bankszámlára történő kiutalás törvényi mentességet élvez. Ezen műveletek után sem a Kincstár, sem a lakossági ügyfél nem fizet tranzakciós illetéket.

Miért ingyenes a qvik fizetés és a fizetési kérelem a tranzakciós illeték szempontjából?

A jogalkotó az Azonnali Fizetési Rendszerre (AFR) épülő fizetési kérelem elfogadásával indított utalásokat és a qvik típusú (QR-kódos, NFC-s, deep link alapú) azonnali fizetéseket mentesítette a tranzakciós illeték alól. Ennek célja a modern, digitalizált és költséghatékony hazai fizetési ökoszisztéma elterjesztése a drágább fizetési megoldásokkal szemben.

Terheli-e tranzakciós illeték a saját számlák közötti utalást?

Amennyiben a saját számláid között utalsz pénzt (például a lakossági folyószámládról a megtakarítási számládra) egyazon bankon belül, a tranzakció illetékmentes. Ha viszont két különböző banknál vezetett saját számlád között utalsz, az a bankok közötti normál átutalási szabályok alá esik, így 50 000 Ft felett felszámításra kerül a 0,45%-os tranzakciós illeték.