Öröklési illeték 2026: mértéke, mentességek, számítás

Amikor meghal egy közeli vagy távoli hozzátartozó, a gyász és a hagyatéki eljárás lebonyolítása mellett előbb-utóbb szembesülnöd kell az örökséggel járó vagyoni és adózási kérdésekkel is. Magyarországon az öröklés útján megszerzett vagyontárgyak után vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amelyet a köznyelvben leggyakrabban örökösödési adóként vagy örökösödési illetékként emlegetnek.

Bár a magyar jogrendszer jelentős kedvezményeket és széles körű illetékmentességet biztosít a legközelebbi családtagoknak, a távolabbi rokonok, az élettársak, a barátok vagy a végrendeleti örökösök komoly fizetési kötelezettséggel számolhatnak. Az illeték mértéke az örökölt vagyon típusától (lakóingatlan, garázs, készpénz, gépjármű) és az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolattól függ.

Ebben a részletes útmutatóban lépésről lépésre átvesszük a 2026-ban hatályos szabályokat: megismerheted a törvényi mentességek teljes körét, a 9%-os és 18%-os illetékkulcsok alkalmazási feltételeit, a hagyaték tiszta értékének kiszámítási módját, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásrendjét és a fizetési könnyítések lehetőségeit.

Öröklési illeték és örökösödési adó: mi a különbség?

A mindennapi beszélgetésekben és az internetes keresések során leggyakrabban az örökösödési adó kifejezéssel találkozhatsz, ám a magyar adójog nem ismeri ezt a fogalmat. Magyarországon az öröklés útján történő vagyonszerzést az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szabályozza, az adóhatóság által kiszabott fizetési kötelezettség hivatalos neve pedig öröklési illeték.

Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halálának napján keletkezik. Minden olyan vagyon megszerzése illetékköteles, amely az örökhagyó után belföldön marad, vagy belföldi állampolgár hagyatékából származik. Illetékköteles vagyonszerzésnek minősül:

• az törvényes vagy végrendeleti öröklés,
• a hagyomány és a meghagyás alapján történő vagyonszerzés,
• a kötelesrész megszerzése,
• a halál esetére szóló ajándékozás.

Az öröklési illetéket a NAV állapítja meg hivatalból, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző által megküldött jogerős hagyatékátadó végzés alapján. Az örökösnek tehát főszabály szerint nem kell önálló illetékbevallást benyújtania, a feladata a közjegyzői eljárás során a pontos hagyatéki leltár összeállítása, majd a NAV által kirendelt határozat teljesítése.

Egyenes ági öröklés adózása és a törvényi mentességek

Az elmúlt évtizedek jogszabályváltozásainak köszönhetően a magyar öröklési illetékrendszer kiemelten védi a közeli hozzátartozókat. A törvényalkotó célja az volt, hogy a családokban felhalmozott vagyon generációk közötti öröklődése ne jelentsen megerőltető adóterhet a közvetlen rokonok számára.

Ki mentes teljes mértékben az öröklési illeték alól?

Az Itv. 16. §-ának rendelkezései alapján fizetési kötelezettség nélkül, 0%-os illetékkulccsal örökölnek az alábbi személyek:

1. Egyenes ági rokonok: Ide tartoznak a leszármazók (gyermek, unoka, dédunoka) és a felmenők (szülő, nagyszülő, dédszülő). A mentesség szempontjából az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat teljesen egyenértékű a vér szerinti rokonsággal.
2. Túlélő házastárs és bejegyzett élettárs: A házastárs az örökhagyó után kapott teljes örökrészre vonatkozóan mentesül az illetékfizetés alól. Ugyanez a teljes mentesség illeti meg a bejegyzett élettársat is a 2009. évi XXIX. törvény alapján.
3. Testvérek: A 2020. július 8-án hatályba lépett törvénymódosítás óta a testvérek öröklése is teljesen illetékmentes. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre és az örökbefogadott testvérekre is.

Az egyenes ági öröklés adózása során a mentesség automatikus, nem kell külön kérelmet benyújtani a NAV-hoz. A közjegyző a hagyatéki eljárásban rögzíti a rokoni kapcsolatot, és a NAV felé jelzi az illetékmentes státuszt.

Speciális mentességek és kedvezmények

Nemcsak a rokoni kapcsolat, hanem az örökölt vagyon típusa vagy az örökös személyi körülményei alapján is járhat illetékmentesség:

• Takarékbetét és bankszámlapénz: Az Itv. értelmében a hitelintézetnél elhelyezett takarékbetét, bankszámlaegyenleg, lekötött betét vagy megtakarítási számla öröklése minden örökös számára illetékmentes, függetlenül attól, hogy az örökös milyen rokoni kapcsolatban állt az örökhagyóval.
• Mostoha- és nevelt gyermekek, mostoha- és nevelőszülők: Ők a lakástulajdon és a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén személyenként 20 millió forintig mentesülnek az illeték alól. Az ezt meghaladó értékrész után a 9%-os lakossági illetékkulcsot kell megfizetniük.
• Építési telek öröklése: Mentes az öröklési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telek öröklése, ha az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 4 éven belül lakóházat épít rá, és a felépített épületben a lakás használatbavételi engedélyét vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazolja.

Végrendelet utáni öröklési illeték: mikor kell mégis fizetni?

Sokan tévesen úgy vélik, hogy ha az örökhagyó hivatalos végrendeletben hagyja rájuk a vagyont, akkor mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. Ez a vélekedés hibás: a végrendelet megléte vagy hiánya nem befolyásolja az öröklési illeték mértékét.

A végrendelet utáni öröklési illeték megállapításakor a NAV kizárólag azt vizsgálja, hogy az örökös és az örökhagyó között fennállt-e a törvényben meghatározott mentességi jogcím (egyenes ági rokonság, házastársi vagy testvéri kapcsolat).

Mikor keletkezik fizetési kötelezettség végrendeleti örökléskor?

Ha az örökhagyó végrendeletében olyan személyt nevez meg örököseként, aki nem tartozik a mentesített rokoni körbe, az örökösnek illetéket kell fizetnie. Jellemzően illetékköteles esetek:

• Unokaöccs, unokahúg, nagybácsi, nagynéne, unokatestvér: Az oldalági rokonok (a testvér kivételével) nem mentesülnek a fizetés alól.
• Élettárs (nem bejegyzett): Amennyiben az örökhagyó végrendeletben a vele együtt élő élettársára hagyja a lakását vagy megtakarításait, az élettársnak meg kell fizetnie az illetéket.
• Barátok, szomszédok, eltartók: Minden olyan kívülálló személy, aki nem áll rokonságban az örökhagyóval, a teljes illetéket köteles megfizetni.
• Jogi személyek, alapítványok (amennyiben nem közhasznúak): Ha az örökös egy szervezet, a törvényi kivételektől eltekintve szintén illetékköteles a vagyonszerzés.

Amennyiben egy egyenes ági rokon (például a gyermek) örököl végrendelet alapján, ő a végrendelet tényétől függetlenül mentesül az illeték alól, mivel a rokoni kapcsolata felülírja a vagyonszerzés módját.

Az öröklési illeték mértéke és a hagyaték tiszta értéke

Ha az örököst nem illeti meg törvényi mentesség, az illeték mértékét a vagyontárgyak típusa és a hagyaték úgynevezett tiszta értéke határozza meg.

Az illetékkulcsok 2026-ban

Az Itv. 12. §-a szerint az öröklési illeték általános és kedvezményes mértéke a következőképpen alakul:

Hogyan számítja ki a NAV a hagyaték tiszta értékét?

Az öröklési illeték alapja a hagyaték tiszta értéke. Ez azt jelenti, hogy a megörökölt vagyon bruttó piaci értékéből le kell vonni az örökséget terhelő kötelezettségeket és adósságokat.

A bruttó értékből levonható terhek:

1. Az örökhagyó tartozásai: Banki hitelek, személyi kölcsönök, ingatlanon lévő jelzáloghitel, nem fizetett közüzemi számlák, magántartozások.
2. A hagyaték terhei: Az örökhagyó illő temetésének igazolt költségei, a hagyatéki eljárás lefolytatásának díja (közjegyzői munkadíj és költségátalány), a hagyatéki leltár elkészítésének költségei.
3. Kötelesrész és hagyomány: Amennyiben az örökös köteles vagyoni teljesítésre kényszerül más személyek felé, a teljesített összeg levonható az ő illetékalapjából.

Haszonélvezeti jog értékelése a hagyatékban

Gyakran előfordul, hogy az örökös csak a vagyontárgy állagát (tulajdonjogát) szerzi meg, miközben az ingatlant vagy ingóságot más személy haszonélvezeti vagy használati joga terheli. Ebben az esetben a tulajdonos illetékalapját csökkenteni kell a vagyoni értékű jog értékével.

Az Itv. 72. §-a szerint a határozatlan (élethosszig tartó) haszonélvezeti jog értékét a tekintetbe vett vagyontárgy terheletlen értékének egyévi értéke (amely a vagyontárgy értékének 1/20-ad része, vagyis 5%-a) alapján, a haszonélvező életkorától függő szorzóval kell kiszámítani:

• 25 évnél fiatalabb haszonélvező esetén: az egyévi érték 10-szerese (a vagyontárgy értékének 50%-a).
• 25 és 51 év közötti haszonélvező esetén: az egyévi érték 8-szorosa (a vagyontárgy értékének 40%-a).
• 51 és 65 év közötti haszonélvező esetén: az egyévi érték 6-szorosa (a vagyontárgy értékének 30%-a).
• 65 évnél idősebb haszonélvező esetén: az egyévi érték 4-szerese (a vagyontárgy értékének 20%-a).

Az így kiszámított vagyoni értékű jog értéke levonásra kerül a tulajdonjogot öröklő személy illetékalapjából, míg a haszonélvező az őt megillető vagyoni értékű jog értéke után köteles illetéket fizetni (amennyiben nem mentesül a rokoni kapcsolata alapján).

Részletes számítási példa: így számol a NAV

Hogy pontosan meglásd, hogyan érvényesülnek a törvényi szabályok a gyakorlatban, nézzünk meg egy összetett, konkrét számítási példát.

A példa háttere

Az örökhagyó (Kovács István) elhunyt, érvényes írásbeli végrendeletet hagyva maga után. Egyenes ági rokona és házastársa nem volt, gyermekei nincsenek. Végrendeletében teljes hagyatékát kedvenc unokaöccsére (Kovács Péterre) hagyta. Mivel az unokaöccs nem egyenes ági rokon, nem házastárs és nem testvér, az örökölt vagyon után öröklési illetéket köteles fizetni.

A hagyatékban szereplő vagyontárgyak és terhek:

1. Budapesti lakás: Becsült piaci értéke 50 000 000 Ft. Az ingatlant 6 000 000 Ft fennálló jelzáloghitel terheli.
2. Különálló garázs (külön helyrajzi számon): Piaci értéke 8 000 000 Ft.
3. Bankszámlaegyenleg (takarékbetét): 4 000 000 Ft.
4. Személygépkocsi: 110 kW teljesítményű, 5 éves jármű.
5. Hagyateki terhek (temetési költség és közjegyzői díj): Összesen 2 000 000 Ft igazolt költség.

Az illetékalap és az illeték kiszámítása lépésről lépésre

1. A lakóingatlan illetékének megállapítása

• Bruttó ingatlanérték: 50 000 000 Ft.
• Levonható jelzáloghitel: 6 000 000 Ft.
• Lakásra jutó temetési és közjegyzői teher levonása: 1 500 000 Ft.
• Lakás tiszta értéke (illetékalap): 50 000 000 Ft - 6 000 000 Ft - 1 500 000 Ft = 42 500 000 Ft.
• Alkalmazandó illetékkulcs lakóingatlanra: 9%.
• Fizetendő illeték a lakás után: 42 500 000 Ft × 9% = 3 825 000 Ft.

2. A garázs (nem lakáscélú ingatlan) illetékének megállapítása

• Bruttó garázsérték: 8 000 000 Ft.
• Garázsra jutó hagyatéki teher levonása: 500 000 Ft.
• Garázs tiszta értéke (illetékalap): 8 000 000 Ft - 500 000 Ft = 7 500 000 Ft.
• Alkalmazandó illetékkulcs egyéb ingatlanra: 18%.
• Fizetendő illeték a garázs után: 7 500 000 Ft × 18% = 1 350 000 Ft.

3. A bankszámlapénz öröklése

• Bankszámlán lévő összeg: 4 000 000 Ft.
• Törvényi mentesség az Itv. 16. § (1) a) pontja alapján: 0%.
• Fizetendő illeték a bankszámlapénz után: 0 Ft.

4. A személygépkocsi öröklése

• A gépjármű teljesítménye: 110 kW, kora: 5 év.
• Az illetéktörvény szerinti visszterhes alaptétel 81–120 kW és 4–8 éves kor között: 650 Ft/kW.
• Alap visszterhes illeték: 110 kW × 650 Ft = 71 500 Ft.
• Öröklési illeték gépjárműnél (a visszterhes illeték kétszerese): 71 500 Ft × 2 = 143 000 Ft.

5. Összesített fizetési kötelezettség

• Lakás illetéke: 3 825 000 Ft
• Garázs illetéke: 1 350 000 Ft
• Bankszámla illetéke: 0 Ft
• Gépjármű illetéke: 143 000 Ft
• Összesen fizetendő öröklési illeték: 5 318 000 Ft.

Kovács Péternek a NAV jogerős fizetési meghagyásának kézhezvételét követően 5 318 000 Ft öröklési illetéket kell befizetnie az államkincstár illetékszámlájára.

Hagyatéki eljárás, bejelentés és fizetési kedvezmények

Az öröklési illeték kiszabása egy jól meghatározott közigazgatási folyamat mentén történik, amelyben az örökösnek leginkább az eljárási határidőkre és a fizetési opciókra kell figyelnie.

A hagyatéki eljárás menete a NAV döntéséig

1. Hagyatéki leltár felvétele: Az örökhagyó halála után az illetékes települési önkormányzat jegyzője (hagyatéki előadója) felveszi a hagyatéki leltárt az örökösök adatszolgáltatása alapján.
2. Közjegyzői eljárás: A jegyző továbbítja az iratokat az illetékes közjegyzőnek, aki megtartja a hagyatéki tárgyalást, kideríti az örökösök körét és kiállítja a hagyatékátadó végzést.
3. Adatszolgáltatás a NAV felé: A közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzés egy példányát elektronikus úton hivatalból megküldi az adóhatóságnak.
4. Fizetési meghagyás kibocsátása: A NAV az adatgyűjtést és az ingatlanértékek ellenőrzését követően kiszabja az illetéket, és kiküldi a végleges fizetési meghagyást az örökösnek.
5. Befizetés: Az örökös a fizetési meghagyás véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles az illetéket átutalni vagy csekken megfizetni.

Kiskorú örökösök kedvezménye

Az adótörvény védelmet nyújt a kiskorú örökösök számára, hogy az illetékteher ne veszélyeztesse a megélhetésüket és fejlődésüket:

• Fizetési halasztás: A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válását követő 2 évig pótlékmentesen halaszthatja el.
• Kamatmentes törlesztés: A halasztás ideje alatt semmilyen késedelmi pótlék vagy kamat nem számítható fel.
• Illetékelengedési kedvezmény: Ha a kiskorú örökös a nagykorúvá válásáig a megörökölt lakástulajdonát lakásépítésre vagy más lakás vásárlására fordítja, a kiszabott illetékből évente 10% (legfeljebb 70%) kedvezményre jogosult.

Részletfizetés és méltányossági kérelem felnőtteknek

Amennyiben az örökös felnőttkorú, de nem rendelkezik a kiszabott öröklési illeték egy összegben történő megfizetéséhez szükséges készpénzzel, a következő törvényi lehetőségekkel élhet:

1. Automatikus pótlékmentes részletfizetés: Magánszemélyként az adózás rendjéről szóló törvény alapján évente egy alkalommal kérhető legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés, amennyiben a fennálló illetéktartozás összege nem haladja meg az 1 000 000 Ft-ot.
2. Kérelemre induló részletfizetés vagy halasztás: Egymillió forintot meghaladó illeték esetén a NAV méltányossági alapon engedélyezhet hosszabb (akár 24–36 havi) részletfizetést vagy fizetési halasztást, ha az örökös igazolja, hogy az egy összegű megfizetés súlyos megélhetési gondot okozna számára.
3. Mérséklés vagy elengedés: Rendkívül indokolt esetben (pl. tartós betegség, katasztrófahelyzet, vagyontalanság) az adóhatóság az illeték egy részét vagy teljes összegét elengedheti, feltéve, hogy az örökös a megörökölt vagyontárgy értékesítéséből sem tudja a tartozást kiegyenlíteni.

Gyakori kérdések

Kell-e öröklési illetéket fizetnie a gyermeknek vagy a túlélő házastársnak?

Nem, a gyermekek, unokák, szülők, nagyszülők (egyenes ági rokonok), valamint a túlélő házastárs és a bejegyzett élettárs teljes körű törvényi mentességet élveznek. Ők a megörökölt vagyon nagyságától és típusától függetlenül 0 Ft öröklési illetéket fizetnek.

Mentesít-e az öröklési illeték alól, ha az örökhagyó végrendeletet hagyott?

Nem. A végrendelet önmagában nem mentesít az illeték alól. Az adóhatóság kizárólag az örökös és az örökhagyó közötti rokoni kapcsolatot vizsgálja. Ha egyenes ági rokon örököl végrendelettel, ő mentes marad; ha viszont távolabbi rokon, élettárs vagy barát örököl végrendelettel, meg kell fizetnie a 9%-os vagy 18%-os illetéket.

Kell-e illetéket fizetni a bankszámlán lévő pénz és a megtakarítások után?

Nem. Az illetéktörvény kifejezett rendelkezése szerint a hitelintézetnél elhelyezett takarékbetét, bankszámlaegyenleg és megtakarítási számla öröklése minden örökös számára mentes az öröklési illeték alól, függetlenül attól, hogy az örökös rokona volt-e az örökhagyónak.

Mennyi öröklési illetéket kell fizetnie a testvérnek?

A testvér (beleértve a féltestvért és az örökbefogadott testvért is) 2020. július 8-a óta teljes illetékmentességet élvez. A testvérek közötti öröklés után sem lakóingatlan, sem egyéb vagyontárgy esetén nem kell öröklési illetéket fizetni.

Hogyan kell bevallani és megfizetni az öröklési illetéket a NAV-nak?

Az örökösnek nem kell önálló adóbevallást benyújtania. A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzést automatikusan megküldi a NAV-nak. Az adóhatóság a határozat alapján kiszabja az illetéket, és fizetési meghagyást küld az örökösnek, akinek a kézhezvételtől számított 30 napon belül kell megfizetnie az összeget.

Mit tehet az örökös, ha nem tudja kifizetni a kiszabott illetéket?

Az örökös a fizetési meghagyás kézhezvételét követően kérelemmel fordulhat a NAV-hoz. Magánszemélyként kérhet pótlékmentes részletfizetést (1 000 000 Ft alatti tartozásnál 12 hónapra automatikusan), fizetési halasztást, vagy rendkívüli méltányossági alapon az illeték mérséklését, illetve elengedését.

Kell-e öröklési illetéket fizetni, ha az örökös visszautasítja az örökséget?

Nem. Ha az örökös a hagyatéki eljárás során a közjegyző előtt alakszerű nyilatkozattal visszautasítja az örökséget, úgy tekintendő, mintha kiesett volna az öröklésből. Ebben az esetben nem szerez vagyont, így öröklési illetékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Mekkora az illeték, ha egy unokaöccs lakást és garázst örököl?

Mivel az unokaöccs nem egyenes ági rokon és nem testvér, a törvényes illetékkulcsok vonatkoznak rá. A lakóingatlan tiszta értéke után 9%-os, míg a garázs (nem lakáscélú ingatlan) tiszta értéke után 18%-os öröklési illetéket kell megfizetnie.